Újabb ősállatok nyomai kerültek elő Ipolytarnócon, a miocén parkban: míg korábban 11 gerinces állatfajt, köztük emlősöket és madarakat azonosítottak nyomaikról, az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az Ősvilági Pompejinek is nevezett területen - írja az MTI.

 A terület élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át. Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, valamint orrszarvúk, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait 1900-ban.

Kordos László paleontológus elmondta, hogy az újabb megkövült lábnyomok 2014 nyarán kerültek elő a látogatóknak kiépített, korábban feltérképezetlen területről, a geológiai tanösvénynél átvizsgált 68 négyzetméternyi felületen, egymásra taposott rétegekben. A krokodilokra, teknősökre, gyíkokra, és különböző kétéltűekre emlékeztető lények ugyanabban az időszakban éltek, mint azok az orrszarvúk, párosujjú patások, ragadozók és madarak, amelyek nyomait már korábban felfedezték. "Az újabb leletek szakmailag nagyon fontos eredménynek számítanak. Eddig is tudtuk, hogy a világban ez a leggazdagabb lábnyomos lelőhely, beleértve a dinoszauruszos lelőhelyeket is, hiszen már eddig is legalább háromezer lábnyomot térképeztünk fel Ipolytarnócon néhány száz négyzetméternyi területen"- hangsúlyozta a professzor.

Azt, hogy mi található még a kőzetrétegekben, speciális technikával, komputertomográfos módszerrel, vagyis a vizsgált rétegeket képzeletbeli lapokra bontva lehet majd kideríteni.