Megérkeztek a kínai agyagkatonák Budapestre.
Kicsomagolták az első életnagyságú agyagkatonát csütörtökön az Iparművészeti Múzeumban "Az ősi Kína kincsei" című, február 6-tól láthatogatható kiállítás anyagából - írja az MTI.
Magyarországon a Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni, a mostani, több mint százötven műkincset felvonultató tárlat legismertebb darabjai pedig az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírjából származó agyagkatonák lesznek. A kiállítás a neolitikumtól a 18. századig tekinti át a kínai birodalmi központok tárgykultúráját.
Csin Si Huang-ti óriási kiterjedésű sírját 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben. A síremlék nyolc-kilencezer agyagkatonát rejthet összesen, ezekből eddig mintegy háromezret tártak fel. Az agyaghadsereg szabályos hadrendbe rendezett katonáit előre gyártott darabokból állították össze, az arcokat és hajviseleteket azonban minden esetben egyedileg mintázták meg. A feljegyzések szerint a lelőhely közepén a császár nyugszik az akkori világot mintázó sírkertben, a kínai tudósok azonban mindaddig nem kezdenek további feltárásokba, amíg ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.
A kölcsönző intézmények közül a Senhszi Történeti Múzeum rendkívül gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet, mert a környékén számos dinasztia fővárosát tárták fel, de jelentős tárgyanyag érkezett a nancsingi városi múzeumból is, hiszen a dél-kínai várost a történelem során hat dinasztia is a fővárosának tekintette. A kiállítás harmadik kölcsönző intézménye a csengtői palotamúzeum, amely a 18. századi udvari kultúra pompás darabjait bocsátotta rendelkezésre; a város a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) idején Észak-Kína egyik legfontosabb birodalmi központjának számított.
"Az ősi Kína kincsei" című tárlat február 6-tól április 19-ig lesz látható az Iparművészeti Múzeumban.