Az ország minden részén készülnek már a Márton-napi libalakomára. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, idén már tizenharmadszor várják a Szent Márton Újborfesztiválra és Libatorra a látogatókat november 7-én és 8-án.
A Skanzen kétnapos fesztiválján nem lesz hiány libasültben, ludaskásában, libamájban. Idén is az ország legjobb családi borászatai közül hívtak meg a szervezők több, mint egy tucatot, akik a 2015-ös évjárat legfrissebb borait kínálják a zord időben is meleg, fűtött fesztiválsátorban. Aki a bort és az irodalmat együtt szeretné élvezni, azoknak irodalmi borkóstolóval kedveskednek.
A fesztiválszínpadon egymást érik majd a fellépők. Akinek épp nem lesz pohár a kezében, az a Csűrdöngölő táncházban rophatja élő népzenére, vagy foroghat-pöröghet a Lajta táncegyüttessel, akik színpompás lovaskocsis felvonulással is emelik a hangulatot, akárcsak a harkaiak a fúvószenekarukkal.
"Nálunk is egyre többen ünneplik újborral és libával Márton napját, de valószínűleg sokan nem is sejtik, hogy a hagyomány gyökerei milyen régre nyúlnak vissza. Szent Márton a katolikus egyház egyik legnépszerűbb szentje, aki 316-ban a mai Szombathely környékén látta meg a napvilágot. Tours városának későbbi püspökéről számos legendát őriznek manapság is szerte Európában.
A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló a tizenkettedik századból származik. Akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy ekkor zárult a gazdasági esztendő. Mivel ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát, lakomákat rendeztek, hogy a következő évben bőven ehessenek, ihassanak. 'Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik' - tartották.
Az újbor fogyasztásának hagyománya szintén nem véletlen egybeesés, hiszen épp novemberre fejeződik be a must borrá alakulása, ezért a gazdák november 11-én verték csapra az új hordókat, és ekkor került az asztalra - épp a libasült mellé - az úgynevezett libás bor vagy Márton-bor" - írja közleményében a szabadtéri múzeum.
A portákon is zajlik az élet; igazi tollfosztóban mulathat a közönség pajkos történeteken vagy fonás közben hallgathat meséket, lánykérésnek és jegyajándék-átadásnak lehet tanúja, jósoltathat a javasasszonnyal, kóstolhatja a menyecskék által kínált sült tököt, édes köleskását, kulcsos lepényt, őszi finomságokat. A kézműves foglalkozásokon sorra készülnek a zoknilibák, a vesszőlibák, a libás lámpások, a kenőtollak.
A gyerekek kedvence, a mesetúra sem marad el. Mi másról is szólhatna a mese ezúttal, mint egy libáról? Az Aranylúd című mese jeleneteire felfűzve mutathatják meg a gyerekek állomásról állomásra ügyességüket, bátorságukat, találékonyságukat.
Sokan járnak vissza Mártonkor a Skanzenbe az esti őszbúcsúztató koncert és a máglya körüli tánc miatt, amiben az idén is része lesz a látogatóknak; mindkét nap, sötétedés után fellobbannak majd a lángok.
A részletes program itt található.