A területen látogatóközpontot alakítottak ki, melyben a tágabb környezet, a Ramsari övezet nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeihez tartozó az Öreg-tó és a Ferencmajori halastavak élővilágát is bemutatják - írja az MTI.

Az épület előtt egy szerkezet mutatja a feltörő karsztvíz nyomását. A gyerekeknek vízi játszóteret hoztak létre aranymosó tóval, vízi puskával, kötélhíddal és vízi kerékkel.

A tanösvény égerlápok és forrástavak között vezet. Másfél évtizeddel ezelőtt az útvonalat száraz lábbal be lehetett volna járni, most víz alatt áll. A forrástavakból jól láthatóan, bugyborékolva tör a felszínre a 20-22 fokos, enyhén szénsavas víz. A 33 hektáros terület jó része érintetlen, azon számos védett növény- és állatfaj él.

Michl József polgármester elmondta, a tanösvény megvalósításához az önkormányzat 185 millió forint európai uniós támogatást nyert el. Az 1350 méteres útvonal egy része fokozottan védett, ide csak túravezetővel lehet belépni.

A Fényes Fürdő területén lévő földtani törésvonalakból a Gerecse hegységben összegyűlt karsztvíz tör a felszínre. A vízhozamra jellemző volt, hogy 1886-ban az Akadémia megbízására megtervezték Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből. A terv elvetésének egyik oka az volt, hogy a víz Budapestig csak 17-18 fokra hűlt volna le.

A forrásokból és azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki. A térség szénbányászata intenzív vízkiemeléssel járt, ezért 1972-ben elapadtak a források és a fürdő fúrt kútból üzemelt. A bányászat megszűnése után a források újból működnek, jelenleg napi 30 ezer köbméter víz tör a felszínre, a tavakba és környezetükbe visszatérhet a korábbi élővilág.