Bájos falvak, műemléki présházak és remek borok garantálják a jó hangulatot Villányban és környékén. A borvidéken kóstolgatva nemcsak a száraz vörösök, de a gyümölcsborok és a kézműves csokoládé rajongói is elégedettek lesznek. Eláruljuk, miért érdemes tavasszal Villányba utazni.
Idilli táj, műemléki présházak, színes pinceajtók és egy vidám, piros kupolás körtemplom is várja Magyarország legdélebbi fekvésű, legmelegebb, legnaposabb és egyben egyik leghíresebb borvidékére, vagyis Villányba látogatókat.
A borvidék területén a kedvező mikroklímának, a sok napsütésnek és a jó talajadottságoknak köszönhetően évezredes hagyományai vannak a szőlő és bortermelésnek. Villányban a vörösborosok fogják magukat a legjobban érezni, a fehérborok rajongói pedig Siklós környékén járnak majd szerencsével.
Az első szőlőtőkéket még a rómaiak ültették a vidéken, a helyi lakosság pedig átvette tőlük a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborok iránti elköteleződés az idetelepülő rácoknak köszönhető, akik a törökök elől menekülve települtek le itt, és hozták magukkal a kadarkát. A 18. században svábok települtek a vidék falvaiba, és meghonosították a kékoportót, mely máig az egyik legkedveltebb és legelterjedtebb szőlőfajta a villányi borvidéken. (Ma portugiser néven kell keresni!)
A 19. században magyar telepesekkel bővült Villány lakossága. A század végén a pusztító filoxéravész a villányi borvidéket sem kímélte, elmúltával ellenálló szőlőfajták segítségével megkezdődött a borvidék újratelepítése. Hamarosan megérkezett a kékfrankos, majd meghonosodtak a francia szőlőfajták is: a cabernet, a merlot és a pinot noir.
1914-re a bortermelés újra elérte a filoxéra járvány előtti szintet, de a borászat fejlődését az I., majd a II. világháború erősen visszavetette. A szocializmus alatt főleg nagyüzemi termelés folyt itt, borgazdasági kombinátok keletkeztek, a szőlőföldek kétharmadát nagyüzemi műveléshez alakították ki. A rendszerváltozás utáni privatizáció folytán a villányi gazdák erőteljes fejlesztésekbe kezdtek, a nagyüzemiek mellett korszerű magánborászatok épültek ki.
A villányi borrégió ma Magyarország egyik legfejlettebb borvidéke. 1994-ben itt alakult meg hazánk első borútja, a 30 kilométer hosszú Villány-Siklós Borút. Hét helyi önkormányzat, civil szervezetek, magánszemélyek és vállalkozók alapították.
A borvidék települései a villányi körzetben: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Vokány. És a siklósi körzetben: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony.
Forrás: Hotel Cabernet
Édesszájúaknak: gyümölcsborok és bonbonok
Mivel a borvidék déli, meleg fekvésű lejtőin kiváló zamatú gyümölcsfajták is teremnek, a környék azoknak is tartogat ínyencségeket, akik a tüzes vörösborok helyett inkább egy kis édességre vágynak. A Mokos családi pincészet például kiváló gyümölcsborokat készít meggyből, cseresznyéből, barackból vagy éppen szilvából. Ezek többsége édes, de aki gyümölcsborból is a szárazat szereti, annak azt ajánljuk, hogy a barrique meggybor és a reduktív őszibarackbor közül válasszon.
A villánykövesdi pincesor lábánál található Hotel Cabernetben a Mokos pincészet gyümölcsborait helyben készült keserű csokoládé-bonbonokkal kóstolhatjuk össze. A szilvabor mellé szegfűszeges-fahéjas praliné, a meggybor mellé csilis-meggyes trüffelkrémmel töltött bonbon, a kajszibor mellé narancsvirágvízzel és kandírozott citrusokkal töltött bonbon, a cseresznyebor mellé fehér csokoládés ganache-sal és cseresznyével töltött keserű csokoládés bonbon, az őszibarackbor mellé pedig gyömbéres-vaníliás túrókrémmel töltött bonbon jár. A programot már két fő jelentkezése esetén is indítják, a gyümölcsbor-kóstoló ára ötféle borból 2000 forintba kerül fejenként.
Látnivalók a környéken pincesortól ördögszántásig
Ha még nem jártunk a környéken, kezdjük az ismerkedést a borvidék névadó települése, vagyis Villány meglátogatásával! A város főutcájára néz a két sorban elhelyezkedő impozáns pincesor, mely szép időben megtelik élettel. Szintén Villányban található a borvidék történetét bemutató bormúzeum is. Az épület valaha a világhírű szőlőnemesítő, Teleki Zsigmond présháza volt. Archív fotókat, régi munkaeszközöket és mintegy 40 000 palack múzeumi bort rejt a kiállítás.
Persze érdemes felfedezni a borvidékhez tartozó többi települést is: Palkonya legfőbb látnivalója a faluvégi domboldalt beborító, 53 présházból álló hangulatos pincesor. "A község három halastó ölelésében fekszik, melyek gazdag madárvilága és nyugalma felüdülést nyújt a horgászni, kirándulni érkezőknek. A falu katolikus templomát a Batthyány család építtette: a messziről is jól látható piros kupolás templom a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája. A főutcai, fából készült játszótér pedig a népi fafaragó művészet jeles alkotása" – olvasható a Villanyiborvidek.hu-n.
Aki még Palkonyánál is fotogénebb települést keres, Villánykövesden a helye. Itt a háromszintes, műemlék pincefalu kifogyhatatlan témát nyújt. Ha megtelt a fényképezőgépünk memóriakártyája a színes kapus pincék képeivel, nézzünk be néhány gazdához és kóstoljuk meg boraikat. Míg a felnőttek iszogatnak, a gyerekek a pincesor melletti két hektáros park játszóterén tombolhatják ki magukat. Érdekesség, hogy az 1754-ben olasz templomépítő mesterek által alkotott Batthyány-pincében tartják minden év szeptemberének második felében az Európai Bordalfesztivál megnyitóját. A hatalmas földalatti borkatedrális látványa és akusztikája egészen lenyűgöző.
A környék legjellegzetesebb természeti képződménye a különleges alakú, kopár sapkájú, 442 méter magas Szársomlyó hegy. A triász, a jura és a kréta időszakból származó mészkövek egymásra pikkelyeződtek ám, ellentétben a Mecsekkel, nem gyűrődtek meg. A rétegek közötti víz beszivárgott a mélybe, legömbölyítette a felszínt. Így jött létre a legendás ördögszántás.
Egy világszép nagyharsányi lányra szemet vetett az ördög. Az anya teljesíthetetlennek hitt feltételt szabott a frigy létrejöttéhez: ha az ördög egyetlen éjjel, kakasszóig felszántja a hegyoldalt, övé lehet a lány. Az ördög ekéje elé fogott hat pár fekete macskát, és szántani kezdett. Olyan jól haladt, hogy az öregasszony megijedt, és maga kezdett kukorékolni. Az ördög elhajította az ekét (ebből lett a beremendi hegy), kirázta bocskorából a földet (ebből lett a siklósi hegy), majd nagyot ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ma is kénes víz bugyog elő, a forrást a lány neve után Harkánynak nevezik. A felszántott hegyen ma is látszanak a macskák nyomai. A mese után ráragadt a déli domboldalra az ördögszántás elnevezés. A macskák karmainak tartott karcolások valójában finom oldási nyomok, a sziklákon lefolyó víz mélyíti azokat a lefolyó mészkőbe.
forrás: Villany.hu
A Villányi régió mellett Siklós környéke és változatos programokat kínál vártól termálfürdőig, ezekről egy korábbi cikkünkben már részletesen szóltunk. Ezt ide kattintva olvashatja el.
Majálishangulat és pünkösdi nyitott pincék
Idén kilencedik alkalommal rendezik meg a Villányi borvidéken a Borzsongás Fesztivált, melyen 2014. május 1-től 4-ig több településen, számos borudvarban várják a látogatókat. A helyszínek (Harkány, Villány, Villánykövesd, Siklós, Kisharsány, Palkonya, Kisjakabfalva, Csarnóta és Túrony) közötti közlekedést külön buszjárattal segítik, így senkinek nem kell lemondania a borkóstolás élményéről.
„Igazi majális hangulatú, de egyedi hangvételű előadásokban lehet része a nagyérdemű közönségnek, melyre sehol másutt még nem volt példa" – ígérik a szervezők a fesztivál honlapján. Május elsején Palkonyán például veterán autós felvonulás és Májusfa-tusa, Siklóson állatsimogató, Vilányban népi játékok, Kisjakabfalván táncoktatás várja az érdeklődőket. A további napokon szőlőbejáró borkóstolótól villányi stifolder versenyen át Kerekes Band koncertig változatos programok közül válogathatunk.
Annak sem kell elszomorodnia, aki inkább nyaralni érkezne a borvidékre. A látogatókat egész nyáron fesztivűlokkal várják: június 8-án a Palkonyai Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvénysorozat ünnepli 20. születésnapját. Ezen a napon Palkonya műemlék pincesorán kedves családi pincészetek mutatják be borkínálatukat. Július 18-19-én Rosémaratont tartanak, augusztus 5-9. között pedig az immáron hagyománnyá vált Ördögkatlan fesztivált rendezik meg. (A gyümölcsborai miatt korábban emlegetett Mokos Pincészet színháztermében például színházi előadásokat lehet majd megtekinteni a fesztivál ideje alatt.)
Cikkünk megjelenését a Hotel Cabernet támogatta.