Ajánlottuk már olvasóinknak Bécs helyett az acélból épült mesterséges szigetet is magában rejtő Grazot, London helyett Manchestert, vagy Barcelona helyett a tapasbárok és Picasso városát, Malagát. Belföldön pedig Szeged helyett a Kárpát-medence kellős közepébe kalauzoltuk el olvasóinkat. Ezúttal a bécsi bevásárlókörút miatt átutazó turistákban gazdag Sopron helyett a harmadakkora területű, de nem kevésbé hangulatos Kőszeget ajánljuk.

Pedig Sopront az utóbbi időben többször is ajánlottuk már olvasóinknak. A Tűztornya az esti órákban pompás randihely, a téglagyár helyén épült osztrák csokoládémanufaktúrájában finom tonkababos csokoládét kínálnak, és azokat is megértjük, akik csak a kékfrankosa miatt utaznak el a borvidékre. Ugyanakkor a szomszédos megyében található Kőszeg is tartogat olyan látnivalókat, amelyeket sokan csak fotókról vagy a tévéképernyőn keresztül láttak. És bár hétfőn több centi hó esett a Kőszegi-hegységben, a hétvégén az ország nyugati területére újra visszatér a szerethető szókapcsolat: a tavaszias kiránduló idő.

Új várat és teret kapott

Kőszeg egy kicsit olyan, mintha az Alpokalja sajátosan újrahasznosítható mesebeli városa lenne: tele díszes polgári házakkal, macskaköves utcákkal, a természet végeláthatatlan romantikájával és számtalan, képernyőről ismerős helyszínnel. A nyolcvanas években forgattak itt több ifjúsági filmet, középkori hangulatot idéző reklámot, de tavaly nyáron a Fehér Béla regénye alapján íródott, hatrészes Kossuthkifli című, 1848-49-es szabadságharc idejéről szóló road movie-t is itt forgatták (ezt a tervek szerint idén ősszel láthatjuk majd televízióban).

Kőszeg tipikusan az a település, ahol a legegyszerűbb belvárosi séta, minden különösebb program nélkül is igen élvezetes, azonban a legfontosabb látnivaló mégiscsak a vár, amelyet egy hosszabb felújtás után tavaly nyáron nyitottak meg újra. Nemcsak külsőleg újult meg, de modern technikai eszközökkel, klimatizált vitrinekkel szerelték fel az interaktív kiállítóteret, ahol többek között megismerhetjük a vár történetét, és ahol az 1532-es török várostrom is különtermet kapott.

A várban találjuk a névadó Jurisics várvédő kapitány szobrát, de különleges látványt nyújtanak a vár trapéz alakú belső udvarának árkádjai és a nyugati szárny reneszánsz ablaksorai is. Ha pedig kívülről is körbejártuk az erődítményt, akkor tegyünk egy sétát a belvárosi Jurisics téren, ahol a reneszánsz sítlusú Sgrafittós házat, a Város kútját és a Hősök kapuját találjuk, alatta az 1532-es ostrom emlékművével. A háromszögletű Jurisics tér a várhoz hasonlóan másfél éve újult meg, a teret gránitlappal burkolták, a templomok körül zöld területeket alakítottak ki, padokat és kerékpártárolókat helyeztek el a közelében.

Romantika ladikon

A tavasz beférkőzött a levegőbe, a szívekbe és a csónakázó tavak pénztárbódéiba is, így aztán az országban lassan egyre több romantikus evezésre alkalmas tó nyitja meg vizét. A kőszegi tó valahogy mégiscsak más. Ahogy a Kőszegi-hegység finoman belefolyik a három hektárnyi területű tóba, a ringatózó csónakokkal és a környezetet visszatükröző vízfelülettel együtt egy alpesi tájfestmény jut róla az eszünkbe.

A tavat még a hetvenes évek végén alakították ki mesterségesen, a partját pedig kora tavasztól őszig a horgászok veszik birtokba, a vízben komoly ponty-, harcsa-, amúr- és süllőállomány várja az etéseket. A tó körüli sétaúton 20 információs táblával ellátott halismereti tanösvénnyel találkozunk, a vízparton parkolót, piknikezős helyeket alakítottak ki, a csónak és vízibicikli mellett pedig kerékpárt is kölcsönözhetünk.

Török vész és Trianon

Kőszeg egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Királyvölgy, de tavaly ideépítették a Szulejmán-kilátót is, mert egy legenda szerint 1532-ben innen nézte a szultán a város elleni ostromot. A helyet az ostrom óta Szultán-dombnak nevezik, az ostrom emlékére pedig Kőszegen nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is harangoznak.

Vagyis Kőszeg nagyon várja a túrázókat. A város weboldalát gazdagon felszerelték fotókkal és információval, még tematikus séta- és túra útvonalat is választhatunk, amelyeken más-más látnivalókat ejthetünk útba. Ha például innen, a Szulejmán-kilátóból egy tanösvényt követünk, akkor megnézhetjük a trianoni keresztet, amely az 1920-ban elveszített területekre néz, láthatjuk a magaslaton álló Kálvária-templomot és a Koronaőrző Bunkert is, amelyben 1944 decemberétől 1945 márciusáig őrizték a Szent Koronát.

A közelben találjuk a honfoglaló vezéreinkről elnevezett Hétforrást, amely a Kőszegi-hegység szintén népszerű pontja. A néphit szerint, aki mind a hét forrás vizét megkóstolja, annak teljesül egy kívánsága. A forrás közelében asztalokat, padokat és tűzrakó helyeket is találunk. Ezen az útvonalon éjszakai vezetett túrákat is szerveznek, a Bechtold István Látogatóközpontjának szomszédságában 2012 őszén ugyanis egy új szabadidő- és túraparkot hoztak létre, ahol ezen kívül még számtalan sétautat, hatalmas játszótéret kerékpártárolót és esőbeállókat építettek ki.

Átjárható a Vasfüggöny

De a közelben található Velem községét is több ezren keresik fel minden év októberében a Gesztenyeünnepnek nevezett gasztrofesztiválja miatt. Ettől függetlenül bármikor is arra járunk, nem szabad kihagyni a helyben készülő fotóalbumunkból a középkori múzeumként is működő műemlék malomépületet, a felfelé teraszos hegyoldalon vezető út végén álló Szent Vid kápolnát, a Stirling-villa helyszínét, és a szomszédos, műemlékvédelem alatt álló cáki kispincék látogatását sem. Mivel Velem az Írottkő Natúrpark része, ezért a park 10 állomásos Szelídgesztenye nevű túraútvonalat is szervez, amelyen Velem minden fontosabb látnivalóját végigjáratják velünk.

Ha pedig már Velem és Írott-kő, akkor a Kőszegi-hegység és a Dunántúl legmagasabb pontján (882 m) álló kilátó is kihagyhatatlan része a kőszegi túráknak. Az Írott-kövön minden a vasfügöny emlékéről szól. A trianoni osztrák-magyar határ az 1913-ban épült kilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A vasfüggöny idején pedig drótkerítéssel választották le a magyar oldalról, így akkoriban csak az osztrák oldalról lehetett megmászni. Ma már gond nélkül látogatható, tavasszal pedig Vasfüggöny-túrákat is szerveznek ide. A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették. A magaslatról gyönyörű a kilátás az osztrák Alpok hegyeire, a környék falvaira. Tiszta időben még a Balaton sziluettjét is látni lehet.