Szégyenszemre Gyöngyösről eddig annyit tudtunk, hogy van egy nagy, ám nem túl látványos buszpályaudvara, valamint hogy rajta keresztül vezet az út a Mátrába. Így komoly meglepetésként ért minket október eleji kiruccanásunkon, hogy ez a város sokkal többet tud a fentieknél. Valószínűleg nem vagyunk egyedül a hiányos ismereteinkkel, így bemutatjuk miért érdemes egy egész napot rászánni Gyöngyösre ahelyett, hogy egyenesen Mátraháza vagy a Kékes felé vennénk az irányt.

1. Séta a hangulatos belvárosban

Igen, Gyöngyösnek van ilyenje. Bár a kórházból kiinduló tűzvész 1917-ben hatalmas pusztítást végzett, így is több érdekes régi épülettel büszkélkedhet a város, melyek közül az elmúlt években többet szépen fel is újítottak. Főleg a Fő téren és környékén érdemes sétát tenni. A Fő tér jelenlegi formáját a már említett nagy tűzvész, illetve a 2000. évi újjáépítés után nyerte el. Itt áll a régi városháza és a város földesurainak, gazdag polgárainak középkori eredetű házai.

A Fő tér 10. alatt található egykori Grassalkovich ház kétszintes barokk épülete ma a városi könyvtárnak ad otthont, a Fő tér 13. alatt, a Városháza homlokzatán láthatjuk a város címerét, melynek fő motívumai – az aranyszínű napkorong, az ember arcú hold és a farkas – díszítenek hármat abból a négy szökőkútból, melyet a Fő tér négy sarkában helyeztek el. A tér délkeleti sarkán álló negyedik szökőkút fő motívuma a szőlő, utalás ez a „Szőlő és bor városára", mely címet 1984 óta viseli büszkén a város.

Nem messze a Fő tértől, a Gyöngyös-patak keleti oldalán áll a klasszicista zsinagóga, az épületben ma a városi televízió működik. Az épület szomszédjában lévő, hatalmas új zsinagóga 1930-ban épült. Az 1941-ben még több mint 2000 főt számláló gyöngyösi zsidó közösség jelentős része Auschwitzban elpusztult, így a háború után már nem használták zsinagógaként: korábban bútoráruház működött a gyönyörű épületben, jelenleg kulturális helyszínt szeretnének belőle csinálni.

A Fő tér északi részén áll a kéttornyú, jelenlegi formájában barokk Szent Bertalan Plébániatemplom. Az 1917-es tűzvészben a templom súlyosan megsérült, és bár a templomot ezt követően hamar helyreállították, a két hatalmas barokk toronysisakot nem pótolták, emiatt tűnnek aránytalanul tömzsinek a tornyai.

És még egy érdekesség: a Mátra Múzeumhoz vezető Kossuth utca északi részén még megfigyelhetjük az egykori különleges településszerkezetet, az úgynevezett zsákközös beépítési formát. Ennek lényege az volt, hogy a város lakosai így cselezték ki a kapuadót: az utcafront felé csak egyetlen kapu nyílt, innen egy belső utcán lehetett bejutni az egyes portákra. Így csak egy kapu után kellett fizetni egy komplett utcának.

2. Mátra Múzeum, ahol puskacsőből van a kerítés

Egy szépen felújított régi épületben található a Mátra Múzeum is, amit a gyerekekkel érkezőknek egyenesen kötelező meglátogatni, de a felnőttek is jól fognak itt szórakozni. A hajdani Orczy vadászkastély parkjának kerítését faragott oroszlánok díszítik, melyekről a legenda azt tartja, hogy amikor meghallják a déli harangszót, elmennek ebédelni. (Sajnos ezt eddig még senki sem látta.) Az a legenda viszont igaznak bizonyult, hogy a kastély kerítése puskacsövekből készült – írja a Gyöngyös-Mátra.hu.

A kastély csodaszép parkjában találjuk Magyarország legnagyobb, mintegy 430 centiméteres törzskerületű, törökmogyoró fáját. A 2007-ben felújított kastély előterében a Mátraderecskén talált mamut hatalmas csontváza köszönti a látogatót, majd az alsó szinten vadászati, a felsőn helytörténeti kiállítást és ásványgyűjteményt találunk. A múzeum másik épületében, a modern Természettudományi pavilonban egy hatalmas épített fa gyökerétől a lombkoronájáig járhatjuk végig az épületet, így megismerkedve a rendszertani osztályokkal. A legfelső szinten egy működő méhkaptár is helyet kapott, melyből ki tudnak repülni az épületből a méhek.

Aki ennél is komolyabban szeretné megismerni a méhek életét, a Szabó Méhészetnél, a gyöngyösi kisvasút Pipishegyi megállójánál egy teljes méhészeti gyorstalpalón is részt vehet: a legbátrabbak még kaptárt is bonthatnak. De nem a méhek az egyetlen élő állatok a Természettudományi pavilonban: az üvegház részlegen különleges leguánokat, halakat és egy kifejezetten látogatóbarát jákó papagájt találunk. Akinek pedig ennyi élő állat még mindig nem volt elég, autózzon el a Gyöngyös határában található kis alapterületű, ám annál változatosabb magánállatkertbe. Ha jókor járunk erre, még oroszlánkölyköt is lehet itt simogatni!

3. Ferences kolostor, ahol a falak kincseket rejtenek

A gyöngyösi belváros délkeleti részén, a Barátok terén áll a Ferences Plébániatemplom és kolostor épületegyüttese. Hazánk egyik legnagyobb ferences rendháza elsőre nem tűnt túl izgalmas helynek, aztán megváltozott a véleményünk ahogyan megannyi titokzatos történetet hallottunk az itt dolgozóktól. Például, hogy 1950-ben a kommunista leszámolástól tartva több értékes kincset rejtettek el az akkori szerzetesek a templom és a rendház falaiban. Ezek a mai napig egyre másra bukkannak fel a felújítások, átépítések során.

Így került elő pár éve egy befalazott lépcsősor kibontásakor rengeteg értékes kötet, mely azóta a 650 éves Ferences Műemlékkönyvtárat gazdagítja, a karzatba falazva pedig egy hatalmas gyöngyház berakásos keresztre leltek. Valahol a templom alatt található Vak Bottyán sírja, de pontos helyét még nem találták meg, a szentély belső déli falán mindenesetre egy vörös márvány emléktáblát helyeztek el.

Érdemes a templom és a díszes sekrestye megtekintése mellett a már említett könyvtárban is elidőzni – ha időnk engedi, a kedves könyvtáros bácsi akár egyesével is szívesen mesél a 16 000 kötet mindegyikéről. Az ősnyomtatványok között olyan különlegességeket őriznek, mint egy Gutenberg Biblia. A templom, a rendház és a könyvtár is látogatható, vezetett túrán lehet őket megnézni, ennek részleteit ide kattintva találja.

4. Egyedülálló Egyházi Kincstár

A ferences rendházhoz hasonlóan kalandos a története a Szent Bertalan utca 3. számú házban, az egykori Almásy-házban kiállított egyedülálló Egyházi Kincstárgyűjteménynek is. A kincseket ugyanis a II. világháború végén a templom déli tornya alatt három pap elrejtette a szovjet csapatok elől, és megesküdtek, hogy amíg idegen katonaság van az országban, titokban tartják a kincsek hollétét. A szovjetek viszont sokáig maradtak, így 1967-ben az utolsó még élő pap halálos ágyán elárulta a titkot.

A Szent Bertalan templom kincstára gazdagságát tekintve Magyarország harmadik legjelentősebb egyházi kincstára, ahol miseruhákat, könyveket, szobrokat és többek között 43 darab ötvös műtárgyat, ebből 12 középkori kelyhet őriznek. A kincsek nemrégiben kerültek a jelentőségükhöz méltó, modern kiállítótérbe.

5. Borpalota: a város legnagyobb pincerendszere

A Borpalota eklektikus stílusú épületét 1907-ben adták át, az épület alatt ma is a város legnagyobb pincészete található. A jelenleg az épületben gazdálkodó cég tíz éve vásárolta meg a helyet, és Borpalota néven hozza forgalomba borait. A desszertborok kedvelőinek a Frízt ajánljuk tőlük, a tulajdonos javaslatára otthon somlói galuskával kóstoltuk össze, remek volt!

Ez a hely azonban nem csak azoknak lehet érdekes, akik szeretnének itt bort kóstolni, hanem a borászat történelmére fogékonyak számára is. Az elképesztő méretekkel rendelkező pincerendszerben hatalmas régi fahordókat, modern acéltartályokat és a szocializmus tömegtermelésének egykori betontartályait is megnézhetjük. A 107 éves pincészetet előzetes bejelentkezés után lehet meglátogatni, a túra a hangulatos kóstolóhelyiségben, borok társaságában végződik.

Újságírónk a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület vendégeként járt Gyöngyösön.