A történelmi Magyarország földrajzi középpontjában található, Szarvasi Arborétum történetének eddigi legnagyobb, 117 millió forintos fejlesztése fejeződött be. A helyi lakosok körében csak Pepi-kertként emlegetett arborétum mintegy ezer, botanikai szempontból is igazi különlegességnek számító növénnyel gazdagodott. A közelmúltban betelepített örökzöld és lombhullató növények nem csupán a Szarvasi Arborétum egyik kiemelt küldetésének számító, magyarországi növény génbank megőrző funkcióit erősítik meg, de egyben felfrissíti a régióban is egyedülállónak mondható növénygyűjteményt.

A Szarvasi Arborétum időközben megnyitotta a korábban nem látogatható mintegy 20 hektáros Parkerdő területét, így az ország legnagyobb arborétumának látogatható területe 65 hektárra bővült. Az új fejlesztéseknek köszönhetően a speciális öntözéses technikával lefedett terület 11 hektárról 17 hektárra nőtt, miközben az arborétum számos esztétikai, kertszépészeti beavatkozást is elvégzett.

Összesen 1200 új, a növényeket bemutató és információs táblákat helyeztek ki, utóbbiak négy nyelven, köztük szlovákul is olvashatók. Az arborétum vezetése lebontatott több, a környezetbe szervesen nem illeszkedő épületet, amelyek helyét ritka növényfajták vehették át. Így a csendes sétányok, a buja ősnövényzet, a különleges, eredeti szépségükben megőrzött növényfajok egyre inkább autentikus környezetben látogathatók.

Létrehoztak egy, az üvegházhoz kapcsolódó konténertelepet, amely a fiatal növények kiszoktatására és egyéni ápolására szolgál a hideg évszakok előtt. Kicserélték a kerítést is, amely 3 kilométeres hosszával elsősorban a növényeknek az őzek és nyulak elleni védelmét szolgálja. Mindemellett geodéziai méréseket és régészeti kutatást végeztek az arborétumban, az itt található kunhalmok számos régészeti értéket rejtenek, amelyek a park az elkövetkezendő fejlesztések során tervezi megmutatni a látogatóknak.