Négy elárvult nyusztot (Martes martes) nevelnek a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában, a néhány hetes kölykök szépen cseperednek, a cél, hogy visszakerülhessenek a vadonba – közölte Veprik Róbert igazgató.

A mentőközpontban sokszor érkeznek menyétféle kisragadozók, többnyire nyestkölykök, menyétek, ritkábban, de szinte éves rendszerességgel vidrák. Legutóbb a nyest közeli rokonának, a nála ritkább nyusztnak négy, néhány napos kicsinyét fogadta be a vadaspark.

 Április másodikán favágás közben találtak rá a kölykökre, anyjuk feltehetően elmenekült. A két hím és két nőstény csak pár napos lehetett, a szemük sem nyílt még ki. Az ilyen kis állatok nevelése fáradtságos feladat, hiszen kezdetben kettő-, majd négyóránként kellett etetni őket. Ahogy fejlődtek, egyre kíváncsibbá és játékosabbá váltak.

A nyuszt és a nyest két közeli rokonok, nemcsak külsőleg hasonlóak, viselkedésükben is. Ahol egy területen élnek, ott a jobban mászó nyuszt inkább a fák magasabb régióiban, míg a nyest alacsonyabb szinteken, illetve a talajon mozog. Az emberi települések terjeszkedésével a nyuszt kevésbé tudott kibékülni, míg a nyest gyakorlatilag házi vadállattá vált.

A félméteresre megnövő nyuszt az egyik legügyesebb famászó kisragadozó, és akár négy méterre is képes ugrani a lombkoronában. E képességére nagy szüksége van a zsákmány elejtésében, hiszen főként mókusokra és madarakra vadászik. Az egyaránt barnás szőrű nyesttől a nyusztot a torokfolt színe alapján lehet leginkább megkülönböztetni, az előbbinek fehér, míg az utóbbinak sárga. Míg a nyest nem, a nyuszt védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint.