Megjárni az El Caminót ma már egyfajta trend, még akkor is, ha mindenki tudja, nemcsak komoly fizikai megterhelésről, de lelkileg is gazdagabb élményről van szó, mintha a tengerparton süttetnénk a hasunkat. Ha itthon is hasonló élményre vágyunk, akkor sem kell kiüríteni a családi kasszát: napi pár ezer forintból meg lehet tenni a Magyar Zarándokutat, mely Esztergomtól Máriagyűdig tart, észak-déli irányban haladva a Duna mentén.

„Három évig tettem félre a pénzt, hogy részt vehessek az El Caminón. Fantasztikus élmény volt, de ennyi pénzből itthon évente akár több zarándoklaton is részt tudok tenni, mert napi 3-4000 forintból meg van oldva a szállás és az étkezés. Ennyit pedig akkor is elkölt az ember, ha egész nap otthon üldögél. Az útiköltség pedig szinte ingyenes, lévén, hogy gyalog tesszük meg az utat" – mondja a 68 éves Cserhátiné Kovács Edit, aki évente összességében akár két hónapot is zarándokol.

Nagyobb élmény, mint az El Camino

Az itthoni zarándokutat bejárva a meglepetés pedig még annál is nagyobb, mert alapvetően nemigen remélünk életre szóló élményeket az útba eső falvaktól vagy városoktól. „Az itthoni zarándokút kiépítésének gondolata a spanyol El Caminón merült fel bennem először" – meséli Rumi Imre, a Magyar Zarándokút ötletgazdája és alapítója.

Összevetve a két utat, a Magyar Zarándokút szépségében és hatásában túltesz az El Caminón, véli Rumi Imre. "Az útvonal olyan legendákat, ősi hagyományokat, őrző szakrális helyeken megy keresztül, mint Dobogókő, de a Kiskunsági Nemzeti Parkot és a Mecseket is érinti, így az út elején és végén hegyvidéken, középen alföldi sík terepen haladunk és végig változatos tájban gyönyörködhetünk." A szervezők azt is remélik, hogy a "Magyar Camino" alapja lehet majd a Częstochowa–Međjugorje között tervezett Közép-európai Zarándokútnak.

Zarándok útlevéllel még olcsóbb

A 420 kilométeres zarándokutat átlagosan 16-17 nap alatt lehet végigjárni, amire persze nem mindenkinek van ideje, így sokan csak hétvégi részletekben tudnak végigmenni egy-egy szakaszon. Az olcsó zarándokszállások egy napi járóföldre helyezkednek el egymástól. Itt a 700 forintért kiváltható zarándokútlevéllel legfeljebb 2500 forintért lehet megszállni éjszakánként, de egyszerű turistaként sem sokkal drágább a szállás, ahol mindenhol konyha, fürdőszoba, és ágyak várják a vendégeket.

Hálózsákot vinni érdemes, mert az esetek többségében ágyneműt nem biztosítanak, viszont megbeszélés szerint a szállásadók akár pár száz forintért is készítenek vacsorát a fáradt utazóknak. A zarándokszállások listája folyamatosan bővül, a helyekkel érdemes előre egyeztetni, hogy a kulcsot át tudják adni az érkező zarándokoknak.

Meglepően meleg fogadtatás

Egy zarándokút nyilván többet jelent egyszerű túránál, hiszen olyan útvonalon alakították ki a szervezők, ami elsősorban szakrális helyeken – érseki székhelyeken, templomokon, kálváriákon – vezet keresztül. Ettől függetlenül persze minden vallási tartalom nélkül is érdemes részt venni az úton, a zarándokokat ugyanis, különösen a turisztikailag nem túl frekventált helyeken megható kedvességgel fogadják.

„Tavaly Apostagon történt, hogy a barátnőmmel, nagy hátizsákokkal, túrabotokkal mentünk a főutcán. Megállt velünk szemben egy almát szállító autó, a sofőr kiszállt, és megkínált bennünket. Látta, hogy zarándokok vagyunk, mert amúgy nem túl gyakori vendég arra a turista, és persze látta is rajtunk a zarándokjelvényt. De az is előfordult már, hogy kávéra invitáltak be minket az utcáról. Az is gyakran megesik, hogy a helyiek észreveszik, amikor be szeretnénk térni egy templomba, és rögtön szaladnak a gondnokért és már nyittatják is ki. Sajnos ugyanis ma már nem lehet a templomokat egész nap őrizetlenül nyitva hagyni" – meséli Edit.

Homokmégyi paprikás kácsi

A falubeliek kedvességével mi magunk is találkozhattunk a Kalocsa és Hajós között megtett útvonalszakaszon, ahol a homokmégyi plébánián terülj-terülj asztalkával vártak, és olyan specialitásokat is megkóstolhattunk, mint a paprikás kácsi, vagy a sovány. Előbbi kifejezetten Kalocsa környéki süteménykülönlegesség: édes kalácsba töltött paprikakrém, utóbbi kovásztalan böjti étel. A homokmégyi katolikus templomba amúgy is érdemes benézni: falainak és mennyezetének díszítését ugyanaz a mester készítette, mint a budapesti Mátyás templomét, nem véletlen a két templom közti meglepő hasonlóság.

A faluban található zarándokszállást az 1800-as évekből származó tárgyakkal berendezett tájház oldalában alakították ki. „Eredetileg a tájház lett úgy kialakítva, hogy a zarándok egy időutazás keretében százötven éves díszletek között hajthassa álomra a fejét. Ha valaki ugyanis most 1850-ből betoppanna ide, minden eszköze adott lenne ahhoz, hogy leélhesse itt nemcsak egy napját, de akár az egész életét is" – meséli Romsics Imre, a Viski Károly Múzeum igazgatója, aki saját családi ereklyéivel rendezte be a házat. A komfortos szállás végül mai berendezéssel az egykori istállóban kapott helyet, a tájház külön tekinthető meg.

Homokmégyről Császártöltésre, majd tovább Hajósra vezet a zarándokút. A szakadó eső és a sárban csúszkálás ellenére is érzékeltük, milyen szép tájon haladunk. Homokdűnék és tavak között vezetett utunk, helyenként ibolyaszőnyegen lépdelve, és rácáfolva arra a hiedelemre, hogy az Alföld az egyhangú síkság vidéke.

Zarándoklat habzsi-dőzsivel

Az egy órás séta végén a hajósi pincesorba torkollik az út. Itt azoknak is kedvére való lesz a zarándoklat, akik nem annyira szent élményekre, sokkal inkább a helyi borokkal való ismerkedésre vágynak. A pincefaluban hosszú sorokban követik egymást a pincék, ahol fiatal borászok álltak össze, hogy folytassák a családi hagyományt. Most ugyan hideg szél fújt és esett az eső, de tavasszal és nyáron a borozók előtt koncertek, programok várják az érdeklődőket.

Hajósra érve a zarándokok a Szent Imre templomot érintik, ahol a legenda szerint csodás gyógyulások is történtek a 16. századból származó Mária szobor előtt, de persze az utca túloldalára is érdemes átmenni, hogy megnézzük a felújított barokk érseki kastélyt, mely szépségben a gödöllői kastéllyal vetekszik. Nem is csoda, hiszen építtetője ennek is Grassalkovich Antal gróf volt. Most még csak a kopár kertet és a rózsalugas állványait láttuk, de nyáron kifejezetten népszerű esküvőhelyszín a kastély, ritkaságszámba menő parkja miatt.

Zarándok útravaló:

A Magyar Zarándoklaton márciustól novemberig ajánlatos résztvenni. Egyrészt télen a szállások egy része zárva van, korán sötétedik, így csak rövidebb szakaszokat lehet megtenni, egyes útszakaszok pedig a felázás miatt nehezen járhatók. Egy átlagos fizikai felkészültségű ember napi 20–25 kilométert képes haladni, így a teljes utat 16–17 nap alatt lehet megtenni. Ehhez jönnek még a kitérők és az alternatív utak, például a Dusnok–Baja vagy a Bátaszék-Ófalu szakaszon.

"Igyekezzünk spórolni a hátunkon cipelt súlyon" – tanácsolja Edit. „Én bármilyen hosszú útra is mindig csak egy váltás ruhát viszek, ami nagyon vékony, műszálas anyagú, így az esti mosás után másnapra könnyen szárad. Fehérneműből és zokniból három váltást, mert azok így több napig is száradhatnak éjszakánként. Törülköző helyett egy kiszolgált ágyneműhuzat-darabot, mert nem foglal nagy helyet és másnap már nem nedvesen kell a hátizsákba gyömöszölni. Cipőből viszont mindig két párat viszek, hogy ne minden nap ugyanott nyomják a lábamat. Amikor ezzel a minimális csomaggal teszek meg egy közel egy hónapos utat, mindig elgondolkodom azon, vajon otthon miért is van szükségem olyan sok holmira."