Amíg van nálunk fehérkenyér, biztosak lehetünk abban, hogy a szarvasok követni fognak. A Zselic két fontos, turisztikai fegyverténye a csillagos égbolt és a vadállomány, ezek közül az utóbbit részletesebben is felmértük. A Katica tanyán kipróbálhattuk a szabadesést, Bőszénfán az érlelt szarvashátszínt. Dél-Dunántúli gyerekparadicsomok, második rész.
A hazai tájakat és turisztikai szolgáltatásokat látva úgy tűnik, minden arra mutat, hogy mindenki vállaljon legalább három gyereket, mert tele a vidék állatsimogató bázisokkal, mangalicaetetőkkel, gyerekekre kalibrált középkori lovagképzőkkel, és interaktív kiállításokkal. Ehhez már csak némi egzisztenciális alap és kiegyensúlyozott támogatási rendszer kellene, és akkor talán minden vidéki attrakció megtalálná a maga tömegeit.
A szabadeséstől a dámvadakig
Dél-dunántúli tanulmányutunk egyik fő tapasztalata ez volt, amikor a Mecsektől Somogy felé haladva medvehagyma mezőket, hungarikumként is értelmezhető csillagos eget és tetetemes állatállományt láttunk. Megismertünk egy büntetésből elzárt tehenet, kipróbáltunk egy kézivezérlésű, középkori várostromra tervezett löveget, egy szabadesést szimuláló csúszdát, majd szarvasokat etettünk, hogy hajlandók legyenek velünk sétálni. Mindezek gyerekekkel együtt lettek volna igazán érdekesek.
Utunk első napi állomásai a szintén gyerekparadicsom Bikal és Orfű voltak, innen a Mecseken át jutottunk el a Zselicbe. Éppen, hogy lecsúsztunk a romantikus turizmus éjszakai őrjáratáról, a négy órás túráról a Zselici Csillagoségbolt-parkban, pedig azon egyszer mindenkinek részt kellene vennie. A dombság tájvédelmi körzete a skóciai Galloway-parkkal együtt Európában elsőként nyerte el a lehetőséget 2009-ben, hogy a parkot megnyissa.
A csillagos ég a jogos örökségünk
Az elmúlt évtizedekben a települések és létesítmények fényszennyezése miatt erősen beszűkült a terület, ahonnan a Tejút a zavaró fényektől mentesen látható. A csillagos égbolt látványa egyre inkább visszahúzódott, de mivel az égbolt az "emberiség kulturális örökségének a része", ezek a parkok, mint a bakonyi, vagy a hortobágyi csillagnéző-oázis, ezért fontosak.
Az 5-6 kilométeres útvonalat bejáró, szervezett túrák egy részének a kiindulópontja a Kaposvárhoz közeli Hotel Kardosfa. A szálloda egykor az Esterházy család vadászlakja volt, a település pedig az 1700-as évektől kezdve a térség vadászati és erdészeti bázisa. A trófeákkal bőven ellátott hotelben szálltunk meg, amely a három csillagra vágyó ökoturistákon kívül konferenciákra érkezőket fogadja alkalmanként.
Az alsó szintre nem szőnyegpadlót, hanem hagyományos padlót terveztek, ezeket a szobákat a sáros bakanccsal hazaérkező vadászok és kutyáik számára tartják fent. Vacsorára a helyi imázst erősítendő tejfölös vaddisznópörkölttel kínáltak bennünket.
A Zselic nem a hegymászók mekkája
A legendás 67-es út közelében, a környéken lehet horgászni a Ropolyi tónál, és van néhány más, kisebb látnivaló, például a zselickisfaludi szőlőhegy, vagy egy kilométeres körzetben a Honfoglalás ezredik évfordulójára létrehozott Emlékhármas. Mátyás király kútja a településtől 10 kilométerre, egy közepes tempójú sétával elérhető.
A Zselic a Dunántúli-dombság körülbelül 1200 négyzetkilomézeres kiterjedésű, déli része, ahol teljesítménytúrákat, és tájfutó bajnokságokat nem szokás rendezni, a terep legmagasabb pontja a mindössze 358 méter magas Hollófészek. Amiről híres, az az égbolt és a vadállomány.
Almamelléki erdei vasút - Szigetvártól 16 kilométerre, Almamellék legvégén indul áprilistól októberig Sasrét felé.
Gyűrűfű ökofalu - A szigetbári kistérségbeli Ibafához tartozó település a hatvanas években elnéptelenedett. Az utolsó család 1970-ben költözött el, majd a hátrahagyott épületeket lebontották. Másfél évtizeddel később ismét feldedezték, és a falu permakultúrás települési modellként újraéledt. Ez Magyarország első ökofaluja.
Zsendice Sajtudvar, Simonfa - A szigetvári kistérséghez tartozó kecskafarmon az állattartás minden részletébe beavatnak. Kecskehúst, sajtot kóstolhatunk, és szuvenírnek beszerezhetünk néhány kecskeszappant.
Hr-igazgatóból gazdasszony
Másnap reggel a patcai Katica tanyán kezdtük az állatállomány felderítését a helyi tejhozamból származó, kalóriadús cappuccinóval. A teraszra felfestett sakktáblánál néhány gyerek tologatta a bábukat szendvicsevés közben, ezalatt az állatsimogatókkal és a bő kétszáz háziasított állattal betelepített farmot a tehénbőgés rázta fel. A szenvedő tehén nemrég rosszullétig legelte magát, felfúvódott, ezért olajat itattak vele, és karanténba zárták, hogy amíg a kitágult gyomra össze nem szűkül, diétázzon.
A tanya tulajdonosai nem az agráriumból érkeztek. Handó János és felesége, Eszter rengeteget utaztak a világban, és tapasztalták, a nyugati országokban mekkora sikere van a városiak körében a vidéki életmódot bemutató tanyáknak, mint turisztikai szolgáltatásoknak. A nő egy multi cég Hr-igazgatója, aki fizetés nélküli szabadságát töltve tanulta meg az állattenyésztés alapjait, és a csaknem kilátástalan küzdelmet az időjárással, szárazsággal, belvízzel és egyéb elemekkel.
Középkori csata a Katica tanyán
A tanyát bő hetven vendéget befogadó turistaházzal és kempinggel is felszerelték, de meg lehet szállni a Katica portán is, ahol negyven embert tudnak fogadni. Bemutatják a gazdálkodást, megnézhetjük az utóbbi években ismét divatos, őshonos fajokat, a rackákat, szürkemarhákat, mangalicákat, vannak kézműves foglalkozások és étterem. Az újabb fejlesztéseik közé tartozik ez erdei kötélpálya, és csúszdaház is, ahol a csapatunk bátrabbik 5 százaléka a szabadesést szimuláló csúszdát is kipróbálta. Néhány hónappal ezelőtt egy vírusvideónak álcázott pr-akció keretében ismerhették meg a nezetők a tanya felnőtt játszóházát.
Mi is kinőttünk már a gyerekkorból, de azért kipróbáltuk a Lovagvár környékére épített, középkori ágyút. A spéci bombarda célba állításához legalább két, megtermett férfi, néhány segítő, valamint negyed óra tekerés kell egy mókuskerékben. A középkorban, úgy látszik a slow life jegyében bonyolították a háborúkat, és ezzel a zsírégetés is meg volt oldva.
Bőszénfai éhes szarvasok
A mangalicáktól a szarvasok felé haladva a következő állomásunk Bőszénfa volt. Kaposvártól 14 kilométert kell autózni az Árpád-kori településig, amelynek fő és alighanem egyetlen látnivalója a Szarvasfarm, de ez legalább Magyarország legnagyobbja. A Kaposvári Egyetem vadgazdálkodási tájközpontja ezerötszáz gímszarvas, háromszáz vaddisznó, illetve dámvadak, muflonok és őzek élőhelye.
Daniné Udvardy Tünde turisztikai munkatárs vezetett be minket a szarvasok közé, és magával hozott egy zacskó fehérkenyeret, hogy az állatokat a csapatunk közelébe csalogassa. Amíg kenyérrel a kezünkben sétálunk a mezőn, biztosak lehetünk benne, hogy a szarvasok követnek bennünket, de amint a menázsi elfogy, a csorda szétszéled. A vezetett túra a farmon a trófea kiállítást is beleszámítva körülbelül egy óra, de a választható szolgáltatások közt traktoros, vagy lovaskocsis túra is szerepel.
Simogatás után jön a steak
Mély ismeretekre ez az idő kevés, de néhány érdekességet meg lehet tudni a szarvasgazdálkodásról. Például a szeptemberi szarvasnász a legjobb időszak arra, hogy elcsípjük a hajnali szarvasbőgést, ha vadászatra indulunk. A dámszarvas inkább nappali vad, a fák kérgein kívül a vad gyümölcsöket imádja. Az őz nyáron jellemzően egyedül, vagy kis csoportokban él, télen viszont a nagycsoportos közlekedést preferálja. A párzási időszaka július-augusztusban van.
Amíg megismertük a vadállományt, és az agancsgyűjteményt, a farmhoz tartozó Zselicvad étteremben előkészítették az ebédre tervezett érlelt szarvashátszínt. Éles váltás annak, aki lelkileg nem készült fel: szarvassimogatás után jön a szarvas-steak.