A Travelo legújabb minisorozatában bemutatjuk, mivel töltheti értelmesen a vakációt a magyar tenger partján. Balatoni programok tespedés helyett, első rész.
Egy nemrégiben publikált felmérés adatai szerint sajnos nagyon kevesen mennek idén nyaralni – a lakosságnak csak a harmada vakációzik majd valahol. Akinek viszont telik egy kis kiruccanásra, leginkább a Balatont választja. Jó is a parton fetrengeni, néha fordulni egyet a fürdőlepedőn, olykor csobbanni egy nagyot, esetleg portyára indulni lángos- vagy sülthal-zsákmányolás reményében... De manapság a Balaton ennél már jóval többet kínál. Mit lehet csinálni a magyar tenger partján, ha már szanaszéjjel égtünk a napon, avagy pont, hogy annyira rossz időt fogtunk ki, hogy a strandolásról csak álmodozni lehet? A Travelo csapata kipróbálta, mit tartogat a nyugat-balatoni régió azoknak a családoknak, akik többre vágynak egy szimpla strandolós nyaralásnál.
Egy igen változékony időjárással megáldott hétvégén teszteltük Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök programkínálatát. Így például már azt is tudjuk, hogy akármilyen szép is, a vonyarcvashegyi Szent Mihály-dombot nem szakadó esőben érdemes felfedezni érdekes régi temetőjével, cuki kápolnájával és gyönyörű kilátásával. Barátságosabb időben viszont jó itt szusszanni egyet, főleg, hogy mellette vezet a balatoni bringaút. Na persze annál nagyobb felfedezéseket is tettünk, mint hogy nem esőben a legoptimálisabb kirándulni menni. De mik is ezek? Sorozatunk első részében a múzeumok és étkezési lehetőségek tárházát vesszük sorra.
Nyaralásszervezési gyorstalpaló
Lehet, mi gondoltuk eddig rosszul, de szívesebben szerveztük meg a nyaralás főbb programjait még indulás előtt, vagy legalábbis tájékozódtunk a lehetőségekről. Az a legvégső esetben sem merült fel, hogy tanácstalanság esetén a helyi Tourinform iroda felé vegyük az irányt. Pedig a hétvégén kiderült, hogy ez nem is olyan rossz ötlet. Olyan klassz programokról szóló szórólapokkal láttak el, amiknek jó, ha a felét megtaláltuk volna nélkülük. Szóval, ha egy jó ötletre van szükségük, irány a helyi Tourinform, és ők megmondják a frankót. A tapasztalatok szerint fiatal és lelkes munkatársaik vannak, szóval attól sem kell félni, hogy egy unott néni fura tippjei rontják majd el a nyaralásunkat.
A másik hasznos tudnivaló, hogy számos szolgáltatást olcsóbban lehet igénybe venni a West-Balaton kártyával, amit automatikusan megkapunk, ha három éjszakát eltöltünk a régióban. Ha a szállásadónk igazolja, hogy a szükséges ideig fogunk megszállni nála, a helyi Tourinform iroda kiállítja a kártyánkat, és egy füzetet is kapunk az aktuális kedvezményekről.
Csigaparlamenttől élménygazdaságig – múzeumok pocsék idő esetére
Rengeteget nyaraltam már a Balatonnál, de olyan vakációra egyre sem emlékszem, ahol végig hétágra sütött volna a nap. Ilyenkor aztán családilag magunkra rángattuk az elenyésző mennyiségű, rossz időre pakolt ruháinkat, és sétáltunk egyet az adott település főutcáján a markukat dörzsölgető szuvenírárusok között, esetleg szomorúan néztük a nagy hullámokat. Na, ennél azért már többet nyújt a Balaton. A nyugat-balatoni régió központja, Keszthely, mondjuk eddig sem panaszkodhatott: a Festetics-kastély mindig is a rossz idő elől menekülő környékbeli turisták mekkája volt. Persze továbbra is klassz maga a kastély is, de mellette egy tucat más múzeum várja az eső elől menekülőket Keszthelyen.
A komolyabbak között említhetjük a Balatoni Múzeumot, ahová sajnos időnk rövidsége miatt nem tudtunk bemenni, de ha hihetünk a helyieknek, érdemes bekukkantani. A múzeum ugyanis nagy felújításon és átrendezésen esett át, így már a mai kor követelményeinek megfelelően, érdekesen és szórakoztatóan mutatja be a környéket.
Ahová viszont például bejutottunk, és nagyon tetszett, az a Helikon Kastélymúzeum hintókat bemutató része. Elsőre nem hangzik valami észveszejtően izgalmasnak, de az 1800-as évekbeli épületbe lépve már más a véleményünk. Van itt minden, luxushintótól kezdve egészen modern, autó-szerű képződményeken, csilivili halottaskocsin és omnibuszon át, egészen a különleges szánokig. Persze az egyedülálló gyűjtemény akkor elevenedik meg igazán, ha halljuk az egyes járművekhez tartozó sztorikat is. Ezért ha tehetjük, tárlatvezetővel látogassuk meg. A nyári időszakban például keddenként éjszakai programokkal várnak a Helikon hintómúzeumában, érdemes ilyenkor benézni.
A kastélymúzeumnak egy újonnan épült, modern épület is a része: itt kapott helyet a vadászati gyűjtemény, és a történelmi modellvasút-kiállítás is. Itt természetes élőhelyükhöz hasonló környezetben kiállított, kissé szomorú kitömött állatok, és egy több mint 5000 négyzetméteres, gigantikus terepasztal helyes mini épületekkel és kisvasutakkal várja kicsiket és nagyokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az apukákat általában még a gyerekeknél is nehezebb kirángatni a kisvonatok közül. Aki az éjszakai vadlesre gerjed, júliusban és augusztusban hétfő esténként különleges programokkal várják itt. És ha már az éjszakai programoknál tartunk: magát a kastélyt is meglátogathatjuk sötétedés után. Szerdánként este tíz és éjfél között gyertyafényes tárlatvezetést tartanak.
Ha az ember kitömött állatok helyett élőkre vágyik, a Georgikon Majormúzeum és Élménygazdaság felé kell venni az irányt, szintén Keszthelyen. Az egykori majorságból 1972-ben kialakított múzeumban a mezőgazdasági termelés eszközeit, módszereit lehet megismerni. Mi ezt a részt nem találtuk túl izgalmasnak, de a múzeum fejlesztési terveit annál inkább. Bár ottjártunkkor munkagépek túrták a talajt, az ígéretek szerint nyár közepére-végére már a baromfiudvar lakói és a lábasjószágok tapossák majd a földet. No meg az őket kergető gyerekek. Az élménygazdaság névre hallgató udvaron az állatok mellett játszópajta is helyet kap majd, ahol a gyerekek a szénaboglyában fetrenghetnek szüleik nagy örömére, de lesz kosárfonás, virágos-, cseresznyés- és szőlőskert is. A tervek jól hangzanak, reméljük a megvalósítás is az lesz. Teszteljék, ha nyár végén erre járnak! Addig pedig marad hétfőn és csütörtökön a gyenesdiási állatfarm, ahol délelőtt állatokat lehet gyömöszkölni, a bátrabbak pedig a kecskefejést is kipróbálhatják.
A fent említett nagyobb múzeumok mellett Keszthely bővelkedik a furcsábbnál furcsább mini tárlatokban. A sétálóutcán minden második kapualjban valami mókás kis kiállításra próbálnak becsalogatni, részben szuveníreladási célzattal. Láttunk itt Játékmúzeumot, Nosztalgia- és Giccs Múzeumot, Marcipán Múzeumot, Rádió és TV Múzeumot, Zeneautomata és Fonográf Múzeumot, Csigaparlamentet bemutató múzeumot, de még „Reneszánsz erotikus panoptikumot és Kínzó Múzeumot" is. Ez utóbbi inkább közönséges, mint izgalmas, de például a Csigaparlamentet érdemes meglesni. Egy idős néni kezdte el kedvtelésből csigákból kirakni az országház épületét, az eredmény pedig meglepően nagy és részletgazdag lett. A keszthelyiek éjszakai múzeumolási fétisének köszönhetően szerda esténként a sétálóutca múzeumainak kapui is nyitva állnak.
Halászlé és aludttejes prósza vacsorára
Ennyi kultúra után adjunk egy kicsit a testnek is. A környék finomságait több szimpatikus helyen is megkóstolhatjuk, a pénztárcánk majd úgyis segít dönteni, hogy melyik vendéglátóipari egységet válasszuk. Mi az ebédünket a bevezetőben említett vonyarcvashegyi bőrig ázás után a közeli Blonder étteremben fogyasztottuk el. A hely különlegessége, hogy ez a Balaton utolsó működő sörfőzdéje. Igaz, hogy az alapanyagokat leginkább Szlovéniából szerzik be hozzá, de legalább főzni itt főzik a kicsit érdekes mellékízű, de azért finom sört. Az étterem konyhája igazi magyaros ízekkel dolgozik, húslevest, brassói aprópecsenyét és rétest ettünk. Az adagok nagyok, az ízek háziasak, a sört pedig egyenesen a pincéből hozzák. Kívülről nem annyira hívogató a hely, de bent már jól fogjuk magunkat érezni. Ebéd után kérjék meg, hogy mutassák meg a pincét, biztosak vagyunk benne, hogy büszkén körbevezetnek majd.
Pénztárcabarátabb megoldás a gyenesdiási I. Balatoni Hal- és Termelői Piacra ellátogatni, ahol helyi finomságokat és a Blonder sörét is meg lehet kóstolni. Csütörtökönként 8-14 óráig, szombatonként 16-20 óráig válogathatunk a helyi termékek és balatoni halak között. Mi egy szombat délutánon jártunk itt. Éppen anyáknapi kézműves vásár is zajlott a biopiaccal egy időben, úgyhogy valószínűleg még a szokásosnál is bájosabb volt a hangulat. Beszereztünk egy remek házi kenyeret, vettünk egy üveg mennyei medvehagymás pestót, és hörpöltünk itt is egy Blonder sört. Tegyenek így Önök is!
Ha valami még autentikusabbra vágynak, irány vissza Keszthelyre, a május elsején újra nyitott Halászcsárdába. Maga a hely nagyon hangulatos, az ételek pedig... Bár egészen biztosan az éhség is hozzájárult az élményhez, de állítjuk, hogy olyan finom halászlevet még sehol nem ettünk, mint itt. Az adag hatalmas volt, és hihetetlenül jó ízű. Ezt még nyakon öntöttük egy kis rozéfröccsel, és majszoltunk hozzá egy finom aludttejes prószát, ami a pincér állítása szerint egy környékbeli specialitás. Igaz, hogy a nagy zabálás után szinte gurultunk a szállásunkig, de megérte.
Jelen cikkünk kissé Keszthely-centrikus lett , lévén a környéken az egy négyzetkilométerre eső múzeumok száma itt a legmagasabb. De nem csak múzeumokban jártunk ám: geocachingeltünk, lőttünk, túráztunk, hajóztunk, kirándultunk, bicajoztunk, de még golfoztunk is a környéken. A Balaton-parti tespedés helyett aktív programokat bemutató sorozatunk következő részében ezekről mesélünk majd.