Ősszel, ha beindul a túraszezon, a Budai-hegységben, vagy a Pilisben körülbelül akkora esélyünk van megúszni a tömeget, mint a piacon szombat délelőtt. Még a Börzsöny is tele van családokkal, kutyasétáltató párokkal, akik meg sem állnak Diósjenőtől a Csóványosig. A hazai kiránduló aktivitást ismerve ezért is lepett meg, hogy koraősszel a Bükkben egy teremtett lélekkel sem találkoztuk az erdőben.

Ötven méterre elhúz egy őz

Igaz, a Bükk-hegység nem szakrális hely, nem ad különleges energiát, mint például a Ferenczy-szikla, de azért van abban valami rendkívüli, ha az erdőben nincs térerő, és ötven méterre előttünk elhúz egy őz, nem számítva látogatóra.

Lillafüredet választottuk kiindulópontnak a hétvégi kiránduláshoz. A Miskolctól bő 10 kilométerre található település klimatikus hely, pisztrángvacsorával, feledhető borokkal és fejlődő egészségturizmussal. Habár Miskolcon táblák jelzik, merre kell menni, mi használtuk a GPS-t is, mert nem mindig volt egyértelmű az útirány.

Függőkert, vízesés, mészkő romantika

A település központja az a neoreneszánsz stílusú Palotaszálló, amelyet gróf Bethlen István építtetett, hogy az elit pihenőhelye lehessen. A Hunguest Hotel Palota most 4 csillagos, superior szálloda, és elsősorban a wellness szolgáltatásokra épít. A hotel néhány évvel ezelőtt kapott néhány kritikát az Ongo olvasóitól, amelyek többek közt a szobák állapotára vonatkoztak, de ez még a hotel felújítása és a wellness részleg kibővítése előtt volt.

A szaunák és pezsőfürdők mellett a hotel fő vonzereje maga a környék. A szálló egy emelkedő tetején található, amelynek megerősítésére több szintes, teraszos sétányt alakítottak ki. Ez a Függőkert, ahonnan az Anna mésztufabarlang nyílik, és itt van a Szinva patak völgye. A kertből egyenesen rálátunk a lillafüredi vízesésre, ami a maga húsz méteres vízfalával Magyarország legnagyobb vízesése (amikor ott jártunk, még javában működött a vízesés, de cikkünk megjelenése után egy olvasónk jelezte, hogy most a szárazság miatt sajnos nincs vízesés).

Nyáron csónakázni és vonatozni lehet

Szintén nem egy utolsó látvány a szemközti Hámori tó, amelyet a Garadna és a Szinva vizének a felduzzasztásával hoztak létre. Nyáron a tavon csónakázni lehet, és anno telente, a Palotaszálló megnyitása után, korcsolyapályát nyitottak rajta. Most az idegenforgalmi jelentősége inkább a csónak és kajakversenyekben rejlik. Július végén hatalmas vihar volt a környéken, fák és kövek omlottak a csónakházra és a tó melletti turistaösvényre is. Azóta nagyjából megtisztították ezt az utat.

A lillafüredi programba az Erdei Vasutat is érdemes belevenni. A vasútvonalat anno az erdészet rendelte meg, eredetileg teherszállításra. Ma, mint turista-alkalmatosság, fűthető kocsikkal Miskolcról, a Kilián városrészről indul és Garadnáig közlekedik, de megrendelésre az Andó kút felé is ki lehet térni vele.

Minek kell panírozni a pisztrángot?

Ha erre járunk, érdemes megnézni még az István-barlangot is. A cseppkőbarlangot az 1910-es években fedezték fel, a legendák szerint úgy, hogy egy kutya beleesett a 15 méter mély üregbe, és a mentésére indulók csodálkoztak rá először a barlangra. A gyógybarlanggá nyilvánított helyet fél órás, szervezett barlangtúrán lehet végigjárni egész évben, de még mindig vannak feltáratlan területei.

A környéken jó néhány halsütöde van, de sajnos a helyi specialitást, a lillafüredi pisztrángot csak panírban és olajban sütik, és sült krumplit adnak hozzá. Éppen ezért mi a Tókert hotel teraszos éttermét választottuk, ahol tudnak tisztelettel is bánni ezzel a fantasztikus hallal, bár az öt, pisztrángos fogásuk közül (2200-2500 forintba kerülnek) csak egy volt, amelyik nem úgy kezdődik, hogy a halat panírban forró olajba dobják. Lillafüreden egyébként kötelező látnivaló a pisztrángtelep (szerelem volt első látásra, erről külön beszámolót tervezünk).

Panzió a túraösvény küszöbén

Szállásnak a településhez tartozó, de a központtól néhány kilométerre, az erdőben épített Sebesvíz panziót választottuk, többek közt azért, mert közelebb csak akkor lehettünk volna a természethez, ha sátrazunk, és azért is, mert saját tava van és a ház oldalából indul a turistaútvonal.

Több látnivaló is található Lillafüred közelében. Bükkszentléleken, 710 méteres magasságban egy szép, gótikus műemlék van, a szentléleki pálos kolostor. Ide Ómassától a Szuszogó ösvénynek nevezett emelkedőn lehet felkaptatni. Az állványzattal megtartott romok közelébe nem engednek senkit, de a helyiek szerint az omlásveszélyes kolostort az elkövetkezendő években helyreállítják. Erre idén gyűjtöttek is, például jótékonysági koncerttel.

Ómassa egyébként egy népi lakóházakkal teli, különleges katlan a Garadna-völgy nyugati szegletében. A kisvasút végállomásától nem messze fekszik. Innen is indul néhány túraútvonal, és az újmassai őskohóhoz is könnyen át lehet sétálni. Aki errefelé szeretne megszállni, jellemzően kulcsos házakat talál.

A jégkorszakban is menő hely volt

A Bükki Nemzeti Park területén 685 méteres magasságban van Jávorkút, amelyik a fennsík egyetlen karsztforrásáról kapta a nevét. A fenyvesekkel körülvett területre svédfenyvest is telepítettek, ami itthon ritkaságnak számít. A forrás melletti vadászkastélyt a lillafüredi Palotaszállóhoz hasonlóan Bethlen István építtette, mert imádta a Bükköt. Aki kihagyná a gyalogtúrát, Lillafüred felől a Garadna-völgyön, majd a Savós-völgyön keresztül vezető keskeny úton eljut ide.

A nemzeti parkban a Hermann Ottó emlékparktól indul a Szinva tanösvény. Ez a terület az őskori szeleta kultúra központja. A Szeleta-barlangot az 1900-as évek elején kezdték feltárni Hermann Ottó sürgetésére, és itt találtak rá azokra a szerszámokra, például kalcedon lándzsahegyekre. amelyeket jégkorszarbeli ősemberek használtak. Szintén a nemzeti parkban láthatjuk a Répáshutához közeli, Rejteki tanösvényt és kutatóházat.

A körzettől kicsit távolabb van a Bánkúti sícentrum, amelyik az ország legnagyobb síterepe. De ez egyelőre még nem aktuális, sokkal inkább egy miskolctapolcai kitérő a Barlangfürdőbe.