"Gyüttmentként emlegettek minket a helyiek, amikor elkezdünk családostul letelepedni Panyolán" – kezdett bele a baráti migráció történetébe Méhész Zsuzsa idegenvezető, a Panyolafeszt egyik szervezője.

Gyüttmentből polgármester

A társaság azóta összejár, hogy az egri főiskolai éveikben évfolyamtársak voltak. Egy közös beszélgetés alkalmával egyikük felvetette, kedve volna pálinkát készíteni, eszébe jutott ugyanis, hogy szülőfalujában, Panyolán áll egy romos szeszfőzde. Néhány hónap múlva kertépítő mérnök barátjával, Muhari Zoltánnal együtt megvették a főzdét, kiglancolták, majd további társakat keresve elindították a vállalkozást. A főzde pálinkáit Panyolai néven hozták forgalomba, a legismertebb az Elixir sorozat. Muharit a helyiek olyannyira a bizalmukba fogadták, hogy később a község polgármestere lett.

A magyar-ukrán-román hármashatár közelében fekvő településen néhány százan élnek, ők is főként idősek. A fiatalok közül, aki csak tehette, továbbtanult és elköltözött. Miután nem egy felkapott hely, a telekárak olcsók, "egy egzotikus családi nyaralás áráért itt már telket lehet kapni". A falut a Tisza, az Öreg-Túr és a Szamos határolja, és bár a környéken akad néhány látnivakó, mint a Vármező-domb, Ásott fok, a városnaményi Beregi Múzeum, vagy a nagyvarsányi Tus-Wald vadaskert, turisták nemigen jártak arrafelé a kétezres évek közepéig.

Gyümölcsök roskadásig

A falu egyik sajátossága, hogy roskadásig terem ott a gyümölcs, a kertek és a termőföldek gondozottak. A pesti társaság ebben a látta a lehetőségét annak, hogy a helyieket pluszbevételhez juttassa. "Csak nálunk terem meg az, a különleges szilvafajta, amit úgy hívnak, hogy Nemtudom szilva. A folyópartokon, árterek környékén vadon nő, és a legédesebb fajta, amit ismerünk. Fantasztikus lekvárokat lehet belőle főzni cukor hozzáadása nélkül is, és pálinkának is jó alapanyag."

A falubeli emberek szívesen főzetnek saját maguk és rokonaik részére pálinkát, a saját gyümölcseikből válogatják, gyűjtik és viszik el a főzdébe. A lekvárfőzés azonban az utóbbi évekig nem volt elterjedt. A főzőüstök évtizedek óta a padlásokon porosodtak, de végül sikerült leimádkozniuk onnan. "Tavaly egy család öt mázsa szilvát főzött be. Irtó nagy munka. Reméljük, hogy ezután többeknek lesz kedvük a lekvárfőzéshez."

Szőke András vágatlanul forgathatna

Annál, hogy a lekvárkészítésre rábeszéljék a falubelieket, még egy nehezebb dolguk volt a Panyolafeszt szervezőinek: megszerettetni a közösséggel a fesztivált. "A faluban rengeteget dolgoznak nyáron az emberek a földeken, kertekben és amikor elfáradnak, nem vágynak másra, mint hogy kieresszék a gőzt egy falunapon. A falunap sajátos esemény, fellép Bunyós Pityu, és egy időutazás az egész. Szőke András vágatlanul forgathatna itt egy komplett filmet."

A falunapok legfeljebb a kistérségből érkezőket vonzzák, Méhész Zsuzsáék pedig inkább arra törekedtek, hogy a turisták számára is érdekes legyen. Jöjjenek el, a helyieknél szálljanak meg, fogyasszanak náluk, kóstolják meg a házi termékeiket lekvárjaikat, pálinkáikat. Ehhez pedig Bunyós Pityunál összetettebb produkcióra volt szükség. Így kezdék el hét éve a Határmenti Világzenei Fesztivált.

"Még mindig hallom néha a falubeliektől, hogy miért nem adunk inkább valami jó mulatóst, vagy operettet, de a legtöbben már elfogadták, hogy ez a fesztivál nem annyira nekik, mint inkább értük van."

Az alap sparhelten sült lángos

A fesztiválra érkezők közül vannak néhányan, akik a közös főzésekben is ki szeretnék venni a részüket a helyiekkel. Fűszeres Eszter gasztroblogger már megtervezte a panyolai menüjét, ami a rendezvényen kapható lesz. "A fesztivál nevében benne van a világzenei szó, ezt szeretném a receptjeimben megmutatni. Az alap természetesen a szatmári konyha lesz, sprahelten sütött lángossal és szilvával, de idén is megbolondítom valami különlegessel is. Chilivel a bátrabbaknak, és valamilyen olasz meglepetéssel azoknak, akik nem merik bevállalni a csípőset. Egyébként a többi hozzávaló is magyar lesz, a mangalica a környékről, a sajt szintén, a szilva a Szamos partján termő szilvafákról, a paradicsom, chili és zöldfűszerek pedig a saját erdőbényei biokertemből valók."

Fűszeres szerint ez a fesztivál azért különleges, mert a helyi asszonyok főznek és árusítanak népviseletben, és nincs töki pompos, gyros és más konzumcsodák. "Van viszont szabolcsi töltött káposzta, szilvalekváros süti és hasonlók. Megszállni is a helyieknél lehet, ahol akár külön reggelire is be lehet nevezni. A háziak maguk szolgálják fel, a szalonnás tojásrántottához a tojást reggel hozzák be a tyúkólból" – tette hozzá a blogger.

A málékásás töltikétől a kenutúráig

A további gasztrokínálat a nyugdíjasok főzőcsapatától: traktortárcsán sült lapcsánka, káposztás paszuly, azaz füstölt húsos és káposztás bableves, töltött káposzta erdélyi módon, málékásás töltike tormalevélbe csavarva, és bio szilvalekvár. Szombat este ültetett gálavacsorán is részt lehet venni a szilvaligetben, és a fogásokhoz helyi pálinkákat szolgálnak majd fel.

Kenutúrát és biciklitúrát is szerveznek a fesztivál ideje alatt, lesz relax zóna, bábszínház, gyereksarok és kézműves utca, és fellép többek közt Harcsa Veronika, Szalonna és Bandája, és a Besh'o'Drom. "Körülbelül 1500-2000 embert tudunk fogadni, ez a fesztivál nem annyira nyüzsgő, és zsúfolt, nincs tömeg. Fontos, hogy emberléptékű legyen" – mondta a szervező.