Bandázzon nyáron ingyen a Duna-parton!

Ingyenes, nyári programokkal szeretnék a Duna-partot bekapcsolni a belvárosi társasági életbe. A főszervező szerint néhány év múlva a Lánchíd pesti szakaszán a Margit híd felé korzó lesz. A fővároson kívüli partokon egyre több a strand, és azt remélik, a turisták is felfedezik. A Dunát átúszni viszont csak szeptemberben lehet.

"A Dunát akkor lehet védeni, ha szeretjük. Ahhoz, hogy szeressük, ismernünk kell, mire is használhatjuk" – mondta Kobrizsa Ádám építőmérnök, a Danube Flow – Hív a Duna! programsorozat főszervezője. Az októberig tartó eseménysorozat hangsúlyozott eleme az ingyenesség, célja pedig a Budapesti Duna parti társasági élet felpezsdítése.

Pár év múlva igazi korzó lesz itt

Fotó: Páth Dániel

A programok nyitó eseményén a hét legszelesebb napján a Lánchíd pesti oldalának északi lábát Dunatanösvénynek nevezték el, ahová a Valyo csoport nagy, köztéri fapadokat helyezett el. Ezeket többek közt Für Anikó, és Scherer Péter színészek, Harcsa Veronika és Bocskor Bíborka énekesek, Balanyi Szilárd zenész, Vágó Piros és Lévai Balázs műsorvezetők festették le a sajtófotók kedvéért. Ezalatt Kobrizsa Ádámmal beszélgettünk, aki messze a Margit híd irányába nézett a Pesti alsó rakparton, és belevágott víziójába.

"Néhány év múlva ez a szakasz valódi korzóvá válik majd, a belváros része lesz. Azzal, ha változik a forgalmi rend, vagy a köztéri funkciók, el lehet érni, hogy ezt a szakaszt a budapestiek magukénak érezzék, és a turisták számára is természetes legyen, hogy itt egy sétány húzódik" – mondta. A rakpart egy távolabbi szakaszán a Parlamenttől a Margit hídig ez már nagyjából megvalósult, az építőmérnök szerint azonban a Duna-partban ennél jóval több lehetőség van. "Jó lenne, ha a Kopaszi-gát és a Római-part a maguk különleges világával összefognák a Duna-közeli területeket."

A homokos strand nem annyira illik a belvároshoz

A budapestiek a Duna-parti attrakciók többségét lelkesen fogadják, például az Újpesti rakparton húzódó plázs is népszerű hely volt néhány évvel ezelőtt. "A plázs jól kommunikálható dolog, de Budapesten a Duna-part a funkciójában korzó, a burkolat is ezt teszi lehetővé, szerintem a homokos, strandhangulatú hely nem annyira illik a belvároshoz." A Duna-parti szórakozás jegyében a Rákóczi híd budai hídfőjénél megnyílt az új Zöld Pardon, a pesti oldalon pedig a rivális bulihely. A Duna-parti strandolásra még később, részletesebben kitérünk, de előbb a programokra.

A Lánchídnál irodalmi pontot hoznak létre, és olyan, szintén ingyenes rendezvényeket szerveznek a nyáron, mint a petanque-bajnokság június 13-án, vagy a Duna nap június 29-én. A nyár többi programjáról még nincs bővebb információ, de ígérik, az esemény site-jára idővel felkerül minden aktualitás.

Kobrizsa Ádám más Duna-projektekben is dolgozott az elmúlt években, például a MOME Line Our Danube koncepciójának kidolgozásában vett részt, tehát évek óta azt a célt igyekszik elérni, hogy a Dunára, mint élhető folyóra és szimbólumra tekintsünk. "Még mindig sok a tévhit a folyó vízminőségével kapcsolatban. Nemsokára talán átmegy a köztudatba az a tény, hogy már nem kerül be a folyóba szennyvíz a Duna budapesti szakaszán. Az elkövetkezendő években az ökológiai öntisztulási folyamat magasabb szintre lép."

Visszatelepítik a vizát a Dunába
2010-ben dunai viza-visszatelepítési program indult olyan, hangzatos jelszóval, hogy a célja a Földön meglévő biodiverzitás megőrzése a határokon átnyúló összefogással. A tíz évre tervezett programban több Duna-menti ország, például Ausztria, Németország, Magyarország, Szerbia és Románia is részt vesz. A haltelepítés előkészítésének a része volt a budapesti szennyvíztisztító megépítése, amely a megfelelő vízminőségét garantálja. A viza vándorhal, a legősibb folyami halfajta, akár a száz kilós súlyt is elérheti. A Fekete-tengerben él, és mivel ikrája a fekete kaviár, igen keresett. Ez a halfajta érzékeny a vízminőségre, és ahhoz, hogy a Dunában újból megéljen, a folyónak hosszirányban átjárhatónak kell lennie. Most azonban a Vaskapunál nem jut tovább, így a program sikere abban is áll, hogy ezt a problémát hogyan oldják meg.

Idén már voltam bent a Rómainál

Fotó: Páth Dániel

Egy dunai aktivista persze akkor hiteles, ha úszik is a Dunában. "Idén már voltam bent a Római partnál, de csak combig, mert még nagyon hideg volt a víz. Május első napjaiban kánikula volt, akkor a Szigetköznél kenuztam, és olyan jól esett volna a vízbe ugrani. Tavaly viszont Dunabogdánynál úsztam."

A padot festő celebek közt is akadtak olyanok, akik rendszeresen strandolnak a Dunánál. Lévai Balázs például renitens gyerek volt. "A Komjádi uszodában nőttem fel, vízilabdáztam. Edzések közt rengetegszer kilógtunk és bementünk a Dunába, bár Pesten már akkor sem volt szabad fürdeni. Nem tudom, miért volt buli vízből vízbe menni, rendszerint le is buktunk" – mondta a műsorvezető, akinek a családja Tahitótfaluban vásárolt nyaralót, így Kisorosziban és Leányfalun is gyakran csobban.

Szeptemberben lesz a Duna-átúszás
Eredetileg június 30-ra tervezte az első budapesti Duna-átúszást az eseményt szervező MOME line, de szponzorok hiányában szeptember 1-re halasztották, ami egy nappal előzi meg a Szajna első párizsi átúszását. Az eseményen bárki részt vehet, aki elmúlt 18 éves, regisztrál és "biztosnak érzi karjait és lábait" – fogalmaztak. Az átúszással a szervezők a folyó értékeire, környezetére, tisztaságára szeretnék irányítani a figyelmet. A résztvevők számára úszni az eddigi tervek szerint a Duna déli részén lehet, körülbelül 800 méteres szakaszon a Szabadság híd pesti hídfőjétől a Műszaki Egyetem budai főépületéig.

Kevesebb a dunai baleset

A Duna budapesti szakaszán kívül több helyen is nagy hagyománya van a strandolásnak, annak ellenére, hogy veszélyes folyóról van szó. A Dunai Vízi Rendészeti Kapitányság szerint a halálos balesetek száma csökkenő tendenciát mutat, részben a vízirendőröknek, részben a tájékoztatásoknak köszönhetően. Tavaly 47-en fulladtak a Dunába, és ez a szám kevesebb, mint a megelőző években.

A fővárosi szakaszon egyébként nincs kijelölt fürdőhely, és a rendelkezés szerint a tiltott csobbanásért 5000-től 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot kell fizetni. Az érvényes szabályok szerint tilos fürdeni a hajók útjának mentén, kikötők, hajóállomások, hidak és műemlékek környezetében, és az úszóeszközök használata, mint vízibicikli, gumimatrac is fürdésnek minősül, így azt is büntetik. A folyó magyarországi szakasza 417 km, és a két parthoz még hozzá számíthatjuk a szigetek partszakaszait, vagyis legalább ezer kilométeres Duna-partunk van.

Dunai turizmus

Fotó: Páth Dániel

Általánosságban nem tudunk túl sokat a vízminőségről, de a strandok népszerűek. A nagymarosi, a verőcei homokpartok minden nyáron tele vannak, a dunabogdányi strand, a kisoroszi Szigetcsúcs, a gödi Homoksziget is felkapott. Ez utóbbi városban az infrastruktúrát is igyekeznek kiépíteni, hogy legyen elég vécé, öltöző. A ráckevei Duna-ág vízminőségének javításával Ráckeve is egyre inkább felkerül a dunai strandtérképre. A települések célja ugyanis az, hogy a strandokra minél többen érkezzenek más városokból is, és vegyék igénybe a helyi szolgáltatásokat az éttermektől a szállásokig.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek