Dr. Csernust a teremtés vágya hajtotta a pszichiátriai praxisból a szőlőbe. A Time for Wine borbár és a hozzá kapcsolódó fesztivál megnyitóján megtudtuk azt is, hogyan lehetett kadarkát menteni a szocializmus idején, a bor és pátosz jegyében pedig arról is szó esett, hogy a csopaki vidék maga a tökély, és hogy a magyar borok egyediségének titka a gyümölcsösség.
"A felgyorsult világban nincs arra mód, hogy az ember elmenjen a legkülönfélébb pincészetekbe, végiglátogasson különböző borvidékeket, ezért igyekeztünk egy helyre gyűjteni az ország jó minőségű borait" – mondta Lukács Szabolcs sommelier a Time for Wine borbár megnyitóján borászoknak és újságíróknak. Az Erzsébet téri Akvárium (leánykori nevén Gödör klub) melletti borbár nyitása alkalmából egy komplett borfesztivált installáltak az Akváriumhoz, ahol csütörtöktől a hét végéig szakmai bemutatókat és koncerteket tartanak.
A borászok teszik személyessé a fesztivált
A megjelent borászok számára szervezői irányelv, hogy legalább egy napot töltsenek kint, és tegyék minél személyesebbé az eseményt. Ha már a gyorsasággal kezdünk, a borbár annyira az utolsó pillanatban lett készen, hogy még most is érezni a festékszagot, a szervezők meg is jegyezték, remélik, a borkóstolást ez nem zavarja.
A borbár megnyitóját is személyesre vették. Az ország öt borvidékéről meghívott borászok - és a Special Guest, Dr. Csernus Imre - arról beszéltek, miért az ő borvidékük a legjobb, legszebb, leginkább magával ragadó, és persze turisztikailag is fontos, és magukkal hozták egy-egy borukat, hogy a vendégek megkóstolhassák. Mivel számos borvidékünk van még, Soprontól a női borászokban egyre erősebb Tokaj-Hegyaljáig, országos győztest nem tudunk hirdetni, de a borászmonológok érdekessége alapján most a legjobb úticél a Balatonfüredi-Csopaki borvidék, a kóstolt borok alapján pedig a legkülönlegesebb a szekszárdi Mészáros Borház kadarkája.
Csopak - Egészen tökéletes vidék
Elsőként Figula Mihály mutatta be Csopakot és környékét. "Ez a vidék három dolog miatt különleges: a talaj, domborzat és a klíma miatt. A talaj olyan változatos, hogy dombonként kell szüreltelnünk. A domborzati viszonyaink is borzasztóan izgalmasak, ha ismerik Vászoly, Pécsely térségét: rengeteg apró dombocska van, mindegyik önálló karakterrel, mikroklímával.
A harmadik érdekesség pedig a Balaton klímamódosító hatása. Sokszor reflexiós hatásról beszélünk, de ennél fontosabb a tó hőtároló kapacitása. Ősszel nagyon lassan hűl ki, így rengeteg hőt ad át. Balatonfüreden átlagosan 4-5 Celsius fokkal van melegebb, mint Veszprémben. A vegetáció hosszabb, így el tudjuk húzni a szüreteket, egészen tökéletes ez a borvidék" – mondta.
A fiatal borász a családja harminc hektáros birtokát vezeti, a borászatot a kilencvenes évek elején alapították. Szerinte Csopak minden borvidék közül a legszebb, ahol egyébként döntően fehérszőlő fajták vannak, 20 százalék a kékszőlő aránya. A borvidék legfontosabb fajtájának az olaszrizlinget tartja, amelyhez fűződik az az ambíciója, hogy Magyarországon az alapborok minőségét magasabb szintre kell emelni. Miközben az olaszrizling-kóstolókat megkaptuk, Lukács Szabolcs elmondta borászzsargonnal színesített véleményét a borról.
Eger - Dr. Csernus és az érseki teremtésvágy
A következő megálló az egri borvidék volt, amelyet a Csutorás Pincészet két társtulajdonosa, Mészáros Péter és az addiktológus pszichiáterből lett hobbiborász Dr. Csernus Imre képviselt. Mint ahogyan Mészáros elmondta, "Imre megfertőződött, és már igazi egri ember lett."
Ez a helyi fertőzés pedig egy szóval kezdődött. "Volt egyszer egy merész borász, Csutorás Ferenc, aki elkezdett nekem beszélni az érseki kékszőlőről, amelyet meg kell menteni és ezzel amivel lehet valami újat teremteni. Amikor meghallom azt a szót, hogy teremteni, újat létrehozni, akkor bennem elindul valami" – mondta Dr. Csernus, aki az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokba szeretett bele néhány évvel ezelőtt. Tulajdonostársai büszkék rá, és a személyére adaptáltak egy három borból álló sorozatot, amelyek közül egyet elhoztak a boltnyitásra.
"Tavaly ősszel, amikor Imre szüretelt az Almagyar-dombon, valamin nagyon kiakadt, és káromkodott. Akkor mondtam Csutorás Ferinek, hogy csináljunk az Imrének egy lelkifröccsöt. Ebből lett végül húszezer palack bor. A sorozat része a Lelkibéke névre hallgató bikavér is" – mondta Mészáros Péter.
A Csutorás Pincészet 1933 óta létezik családi borászatként. Egyes berendezései a kezdetektől fogva működnek, például a Lelkifröccs egy 1940-ben épült betonhordóban érlelődött, utána került át fahordóba. Csutorás Ferencnek az érseki szőlőhöz fűződő missziója 2007-re vezethető vissza, amikor a terület tulajdonosának engedélyével leszüretelte az elhagyott birtokon szabadon termő vörös szőlőt és 400 palack bort készített belőle. "A bort érseki kékfrankosnak nevezzük, de a szőlő fajtáját a mai napig nem tudtuk pontosan határozni. Kékfrankos és nagyburgundi is lehet, sajnos erre az öregekről sem kaptunk biztos választ" - írja Csutorás pincészetének honlapján.
Soltvadkert - Magyarország szőlőskertje
A legnehezebb dolga Frittmann Jánosnak volt, aki arról igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy az Alföld is izgalmas borvidék. "Mi a kunsági borvidék része vagyunk és nálunk ötféle talajszerkezet van. Ezt csak azért mondom, mert az emberek azt hiszik, hogy az Alföld annyiból áll, hogy a szél viszi a homokot. A napsütéses órák száma az egyik legnagyobb az országban. Soltvadkert pedig Magyarország legnagyobb szőlőtermelő települése, több mint 3000 hektár ültetvény van a város környékén" – mondta.
A Frittmann-birtok 45 hektár területet jelent, amelyet a borász a bátyjával együtt vezet, és a gyerekeik is a borászatban dolgoznak. A céget a szülők alapították, és mint a borász elmondta, Soltvadkerten nem voltak téeszek, ezért volt arra lehetőségük, hogy a birtok generációkon át a családuk tulajdonában maradhasson.
"A vesszőparipánk itt, a Kárpát-medencén belül, hogy a magyar borok egyedisége a gyümölcsös jellegben domborodik ki a legjobban. Mi is a gyümölcsösségre fókuszálva készítjük a borainkat, nemcsak a reduktív borokat, hanem a vörösborainkat is. A rozé egyébként az egyik kedvencem. az egyik legnehezebb műfaj, ha meg akarjuk őrizni a fehérbor üdeségét és a vörösbor fűszerezettségét. Mi a kékfrankost tartjuk a legalkalmasabbnak erre, amelyben a málnás, szamócás ízvilág szokott visszaköszönni".
A Frittmann család két rozéját is díjazták az idei Mondial du Rose világversenyen Cannesben. A 2011-es kékfrankos rozé aranyérmet kapott, a zweigelt és pinot noir házasításából készült, szintén 2011-es Frittmann Rosé Cuvée ezüstérmet szerzett. A borvidékről a Gedeon Birtok kékfrankos rozéja szintén ezüstöt kapott.
Villány - A kékfrankos visszatér
Eljutottunk a vörösborokig. Elsőként a Villányi borvidékről Gere Zsolt beszélt a kékfrankos rehabilitálására tett kísérleteiről. "A kékfrankos Villányban kicsit háttérbe lett szorítva, de mivel a mi Kárpát-medencénkben alapfajta, ez nagy kihívás a számunkra" – mondta a borász, aki Gere Tamás és Zsolt pincészetéből a Páratlant mutatta be. Ebben a küvében a kékfrankoson kívül merlot, pinot noir, és 10-10%-ban portugieser és cabernet savignon is van. " Olyan bort akartunk készíteni, ami könnyed, elegáns, és ami nem lesz erősebb nálunk. 12 és feles alkoholtartalommal rendelezik." Geréék ezzel a borral gondolták, hogy nyomatékosítják a jelenlétüket a nemzetközi piacon.
Szekszárd - Kadarkamentés szocializmus idején
Végre eljutottunk a kadarkáig, az egyik kedvenc fajtámig. "A kadarka nagyon sokoldalú, rengeteg bort lehet belőle készíteni, akár fehérbort, akár rozét is. Ez a szekszárdi borvidék legfontosabb fajtája, amely pár éve újra új reneszánszát éli" – mondta Mészáros Péter, a Mészáros Pál Borház örököse. A borász családjával együtt 8 hektáron termesztik a kadarkát, és van saját, Mészi Kadarka elnevezésű klónjuk is. Ennek több évtizedes története van.
"A nagyapámnak a százéves szőlőtőkéi közül válogattuk ki azt az egy tőkét, amit tovább szaporítottunk. 1975-ben telepítette édesapám az első szőlőjét. Akkoriban vágták ki a kadarkát, és félt, hogy megszűnik a kadarka, ezért válogatott olyan kadarka-tőkék közül, amelyek a legjobbak voltak akkoriban. A fehérszőlők közé telepítette, majd évekig tesztelte, dolgozott velük." A család a rendszerváltás után visszakapta az elvett szőlőterületeit, és akkor folytatták a kadarka művelését, köztük a saját klónét is.
"Ez a fajta az átlagos kadarkánál kedvesebb, bársonyosabb, limitált mennyiségben készítjük, ezért gondoltuk, hogy külön márkanév alatt hozzuk ki. Így lett a neve Szent Grál, ami azt is jelenti, hogy egy vérvonal és azt is, hogy a családom ebben a fajtában találta meg a Szent Grált."
Borfesztivál az Erzsébet téren
A Time for Wine rendezvénysorozaton huszonhárom pincészet borai mutatkoznak be az Erzsébet téren. A megnyitón szereplő borászatokon kívül többek közt a villányi Bock Pince, Günzer Tamás és Gere Attila Pincészete, az egri Gróf Buttler, a Thummerer és a Hagymási Pince, a szekszárdi Eszterbauer Borászat, a balatonfőkajári Feindl Borház, a Tokaj-hegyaljai Füleky Pincészet költözik a térre. A szakmai kóstolók, borbemutatók és boretikett előadásokon kívül koncertek is lesznek. Csütörtökön a Tüke Zoo nyitotta a zenei programot, pénteken fellép a Naked Truckers Trio, szombaton a Fran Palermo, vasárnap a Tarnai Akusztik Project zárja a fesztivált.