A Mátrában található hazánk legnagyobb vízesése, és nem mellesleg egy remek kalandpark. A Bükk a tavaszi gejzírek, hasadékok, barlangok miatt vonzó, ha már a valaha ott élt sárkányt elkergették. Aki pedig egy kiadós biciklizésre vágyik, egy alföldi útvonalon kifáraszthatja magát. Pilisi nyüzsgést kerülő túratippek.
A hétvégi túra a fővárosban élők számára praktikusan a Budai-hegységet, vagy a Pilist jelenti, esetleg a Börzsönyt. Persze, szép csúcs a Nagy-Kopasz, de ha a Budai-hegységet választjuk, nem számíthatunk vadregényes túrákra, inkább arra, hogy néhány, különlegesebb hétvégi házba botlunk.
A Pilis mágikus hely, tudjuk, ott a világ szívcsakrája, de jártam már úgy, hogy a Vadálló-kövekhez vezető kaptatón olyan torlódás volt, mint Siófokon szezonnyitáskor. Arról ne is álmodjon egy turista, hogy fent, a sziklákon csöndes elmélyüléssel majd jól a szívcsakrához kapcsolódik. Dobogókő és a Rám-szakadék is tetemes forgalmat bonyolít le, de szerencsére épp elég szép túrázó hely van még Magyarországon.
Az Ongón megjelent túrabeszámolók alapján összegyűjtöttünk néhány tippet, hova érdemes kirándulni tavasszal. Az összeállításban négy, különleges hely, a Mátra, a Bükk-hegység, a Zempléni-hegység és az Alföld szerepel.
Gyalogos és Kerékpáros Geocaching Vándorkupát alapított a Magyar Geocaching Egyesület annak érdekében, hogy minél többen keressék fel a Magyarország különböző területein elhelyezett geoládákat.
A kupákat az a játékos nyeri, aki 2012. március 1. és 2012. november 30. között a legtöbb, a geocaching.hu honlapon megjelent hagyományos, virtuális vagy multi geoládát keresett fel úgy, hogy egy nap alatt legalább tíz kilométert gyalogolt vagy legalább harminc kilométert kerékpározott. A megadott kilométerszámot több részletben - több ládánál - is össze lehet gyűjteni, de mindegyik helyszínen legalább 5 illetve legalább 15 kilométert kell gyalogolni, illetve kerékpározni. A multi geoládák több részletben is teljesíthetők, de a versenyben csak a teljes befejezésük után jelentenek pontot. További részletek itt.
Mátra: Mátraszentimre-Ágasvár-Mátraszentimre
A Mátrában nemigen lehet eltévedni TündeK62 szerint, mert sűrűn vannak turistajelzések, viszont vannak könnyebb és nehezebb terepek is. A Mátraszentimre-Ágasvár-Mátraszentimre útvonalról írt beszámoló már néhány éves, de a túraútvonalak nem változtak.
"Mi a kék kör jelzésen szoktunk elindulni Szentimréről, Fallóskút felé. Lefelé vezet az út, több tisztáson át. A Mária-kápolnánál meg szoktunk állni. Veszünk friss vizet a forrásból. A faluból a zöld jelzésen megyünk tovább Ágasvár felé. Nincs szintemelkedő, sőt inkább lefelé vezet az út. Egészen addig kell rajta menni, még a Csörgő-patakhoz nem érünk.
A patakon átkelve egy útkereszteződés van. Hamarosan elér az út a Vándor-forráshoz. Innen jobbra egy jelzetlen úton tettünk egy kis kitérőt a Csörgő-szurdokhoz. Nem egyszerű a szurdokba való lejutás, de a látnivaló megéri. A forráshoz visszatérve, az út onnan már igen meredeken vezet felfelé Ágasvárra.
Még itt is lehet egy kitérőt tenni, a Csörgőlyuk-barlang bejárata felé, a piros barlangjelzésen. Vigyázat, olyan keskeny az út, hogy az ember két talpa alig fér el rajta. Örül az ember, amikor végre felér a turistaházhoz.
A ház 638 méter magasan van, maga a csúcs pedig 789 méteren. Én a több mint húsz év alatt mindössze kétszer voltam odafönt. A turistaház mellett vezet egy Szuszogó nevű út fölfelé, toronyiránt. De van egy másik út is, a kék jelzésből elágazva. Vállalkozó szelleműeknek nagyon tudom ajánlani, mert csodás a kilátás odaföntről. A Xlll-XlV. században épült várnak a maradványait nagyítóval kell keresni odafönt. Van pár kő, de ez minden.
A hegyről lefelé a kék jelzésen át jutunk le Mátraszentistvánra. Közben több kilátóhelyről csodálhatjuk meg a környéket. A faluban a Vidróczki csárda a központ, ott van a buszmegálló is."
A mátrai kék túra Mátraszentistvántól kezdve egyébként érinti a Piszkés-tetői csillagvizsgálót is, ami látogatható, de csak előzetesen megkért engedéllyel.
Mátra: Kékestető-Mátraháza-Galyatető-Mátraháza
Azok, akik a mátrai emelkedőt nem annyira kultiválják, választhatják a 964 méter magas Galyatetőről Mátraháza felé tartó, lefelé vezető túrát is. Anikó71 útvonala alapján a menet a Kékestetőről indult, ahonnan a mátraházai Vörösmarty fogadóig autóztak, a kirándulás kiindulópontjára. "Innen együtt gyalog mentünk fel a kék kereszten Galyatetőre, itt ebédeltünk a buszmegállóval szemben, sajna elfelejtettem az étterem nevét, de finom volt, káposztás sztrapacskát. Galyatetőről le az országos kék túrán vissza a kocsihoz, összesen 16 km."
Ha már a Mátrában járunk, nem érdemes kihagyni a parádfürdői Ilona-völgyi vízesést, amely hazánk mindösssze néhány vízesése közül a legmagasabb. De a túrákon kívül is vannak érdekes helyek a Mátrában. Apoca élménybeszámolója szerint a volt kőbányából kialakított mátrafüredi Oxygen Adrenalin Park például versenyképes bobpályát kínál. "A park különlegessége a majdnem 200 méter hosszú függőhíd, amely a kőbánya katlana fölött vezet át – és csak az egyik irányban használható, tehát a kis völgyet megkerülve kell visszagyalogolni, még akkor is, ha ellenkező irányban nincs senki a hídon. (Sportembereknek persze ez nem probléma, de akkor sem értem.) Az alpesi csúszda (canopy) szintén a katlan felett visz át, ezért a szokásosnál lényegesen hosszabb csúszást kínál, és itt visszafele is lehet csúszva jönni."
A piros és kék jelzésú túrák a hosszabb útvonalakat jelentik. A piros a legfontosabb gerincútvonalat, a kék pedig a jelentősebb turisztikai célokat összekötő utat jelzi. A zöld jelzésen keresztül az érdekes turisztikai célokhoz juthatunk, a sárga pedig a rövidebb turista útvonalakat jelzi.
Ami az ábrákat illeti, a háromszög a hegytető, csúcs és a kilátók felé vezető útvonalat jelenti, a kör a vizek, források, kutak felé vezet, a négyzet a turistaházakhoz, szálláshelyekhez, lakott területekhez irányít, a kereszt pedig a sávjelzéseket lerövidítő, illetve az azokat összekötő utakat jelzi.
Bükk: Tardona-Mályinka-Bánkút-Zempléni-hegység: Zsidó-rét
A Bükk az ország legnagyobb átlagmagasságú karszthegysége, amelyik bővelkedik barlangokban. Több, mint 1100 barlang található a hegységben, és a nagy részük képzettség nélkül is könnyen bejárható. Mintegy 75 turistaút, 760 kilométer hosszan hálózza be a Bükk-hegységet. Tavasztól láthatók az időszakos, bükki karsztforrások. A Vöröskői-alsó forrás talán a leglátványosabb mind közül, de az Imókői és a Fekete-leni forrás is tavasszal a legjobb.
MartiSatya két napot töltött az Északi-középhegységhez tartozó Bükkben, és a következő útvonalat tervezte meg.
"Tardonára egy korai busszal mentünk, majd innen egy földúton átmentünk Mályinkára, ahonnan az országos kéktúra útvonalán mentünk majdnem végig. A Bán-patak völgyében emelkedtünk fel Bánkútig. Itt megebédeltünk, majd a Bükk-fennsíkon át eljutottunk a Zsidó-rétig, ahol az éjszakát is töltöttük." Innen indultak másnap reggel Tar-kő felé.
Másnapi Bükk: Tar-kő-Bél-kő-Bélapátfalva
"Reggel Tar-kőre mentünk, majd tovább a kék-túra útvonalán az Őserdő érintésével egészen Bél-kőig. (Az Őserdő a Bükk egy néhány hektáros része, ahol több mint száz éve nem folyik erdészeti tevékenység, azaz nem vágják ki a fákat, hanem azok egyszerűen kidőlnek ha elöregedtek.) A Bél-kő elég bizarr látványa után (az itt korábban üzemelő cementgyár miatt, a hegy félig el van bontva) leereszkedtünk a híres apátságig, majd Bélapátfalváról busszal utaztunk haza."
A bükki látnivalók közé tartozik a Bükki Nemzeti Park területén található Ódorvár, amelynek megközelíthetőségéről Tizma így ír.
"Ódorvárat a Hór patak völgye vagy Bükkzsérc felől érdemes megközelíteni. A Hór völgyben Subalyuktól kb. 3 km észak felé balra kell letérni a kék L jelzést követve. Ez elég kaptatós hegymászást jelent felfelé egy erdei ösvényen. Bükkzsércről a falu északi határának közelében lévő erdészház után induló erdőgazdasági utakon lehet rajtot venni, ez ugyan nem meredek, de hosszabb gyalogútvonal. Az Ódor-hegy és az Ódorvárhegy közötti nyereg közelében kiépített tűzrakó helyet és padlásos esőbeállót találunk, innen már tábla jelzi a várat is, - amely egy percnyi sétára van."
Szintén különleges része a Bükk-hegységnek a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben, található, fokozottan védett Damasa-szakadék, amely egy sajátos hangulatú, lejtőcsuszamlás hatására kialakult képződmény. Tantras így méltatta a helyet az Ongón."A Damasa-szakadék számomra a vad, elzárt és ismerten is ismeretlen katlant jelenti. Már a megközelítése is vadregényes, hiszen a szurdokban végigvezető turistaúton keresztbe-kasul állnak a kidőlt fák. Alattuk és felettük átmászva – gyakorlatilag félig a patakban – lehetséges a továbbjutás, ami még a harcedzett emberpalántáknak is nagy próbatétel. A tortán a hab maga a hasadék, a szakadék. Egy barlangrendszer lehet a föld alatt talán, mert a szakadékból hűvös, jéghideg levegő áramlik ki még nyáron is."
A helyhez tartozik egy legenda is egy valaha ott élt sárkányról, akit egy vagány, upponyi fiú kergetett el.
Alföld biciklivel: Sátoraljaújhely-Karos-Alsóberecki-Karcsa-Pácin-Kisvárda
Rallymax Szerencsről vonatozott át egy nyári napon Zotyó nevű útitársával Sátoraljaújhelyre, és geocaching beszámolóját alaposan lerövidítve érdekes útvonalat jártak be Borsodban.
"Sátoraljaújhelyen, a városközpontból indul a túra, nyeregbe pattantunk és irány az első napi 64,7 km. Szép lassan hagytuk magunk mögött a Zemplén magaslatait, egyre inkább mentünk bele a pusztába. Karosnál tartottunk némi pihenőt, kajával egybekötve. Honfoglaláskori sírhelyek között sétáltunk. A múlt emlékei mindig megfognak, beugrik, mi történhetett itt több mint ezer éve. A túrafüzetbe sorba nyomtuk a pecséteket, nem mindenhol volt könnyű akár csak egy nyitott kocsmát is találni. De mindenhol jó szívvel segítettek a pecsételéssel, no és hideg víz utánpótlással. Alsóbereckiben még egy kólára is a kocsmáros vendégei voltunk. Karcsán egy régi templomnál nyomtunk néhány fotót, majd tekerés egészen a szlovák határig. Ahonnan szépen látszott a Rákóczi-vár romja, ami sajnos jelenleg már nem országunkhoz tartozik, így csak a távolból szemléltük."
A következő pihenőnk Pácinban volt, ahol Mágócsy-kastély kertjében falatoztunk, persze előtte egy kútnál nyakon öntöttük magunkat. Itt rájöttünk, hogy picit jobban kell haladnunk, mert nem érünk időben Kisvárdára. Cigánd előtt a gátőrházig egész jól haladtunk, igaz, itt jó is volt a földút. Mezőket, gátakat hagytunk magunk mögött, Zemplén hegyeit pedig már elnyelte a távolság. Tiszakanyárnál átléptünk a Tiszán, magunk mögött hagyva Borsodot. Az utolsó néhány kilométer már nagyon nehezen kopott. Kisvárdán vetettünk még néhány pillantást a vár romjaira és irány a vonatállomás.
Zemplén: Boldogkőváralja-Mogyoróska-Regéc
Ha már az előbbi beszámolóban a Zemplén-hegységet is érintettük, egy kéktúrára oda is érdemes benevezni. MartiSatya beszámolója következik.
"Utunk első kilométereit a Boldogkőváraljai-patak medre mellett tettük meg és keltünk át rajta vagy tucatszor a jobb partról a balra, majd vissza, köveken egyensúlyozva. Zempléni túránk nagy részét patakok mellett tettük meg. Nem kell az Északi-sarkra utaznunk, vagy az Alpok gleccsereit vizsgálnunk, hogy érezzük, valami tényleg történhetett Földünk éghajlatával. Aztán elhagytuk a Boldogkőváraljai-patak medrét és megpillantottuk fent a szemközti hegyen Regéc várát és lentebb Mogyoróska templom tornyát.
Mogyoróskáról egy meredekebb út vezet fel a várba. A valaha kocsival is járható út most le van zárva. Autóval csak Regéc felől lehet felmenni a várba. Persze minket ez most a legkevésbé sem érdekelt, hiszen mi gyalog másztunk felfelé. Az viszont már igen, hogy közben el kezdett esni az eső. De ugye mindig el kell indulni! Az eső láthatta, hogy most bennünk emberére talált, küzdelme, hogy megakadályozza feljutásunkat a várba, teljesen reménytelen. Elállt. Megváltottuk a várba a belépőjegyet (felnőtt: 400Ft gyerek: 250 Ft) és sétálgattunk volna a romok között, amikor az eső ismét elkezdett esni. Így a várban tervezett geoláda keresés is meghiúsult. Azért még az esőkabát alól gyorsan szétnéztünk, készítettünk néhány rossz fotót és elindultunk a szépen csepegő esőben a két kilométerre lévő Regéc felé, ahol szállást foglaltunk."
A kirándulás eredeti útvonala az eső miatt meghiúsult. A kék túra Regécről Makkoshotyka felé vezet, ahol a Nagy Péter mennykőnél, vagy a Kerek kőnél érdemes egy kis kitérőt tenni. A kék útvonal lassan ereszkedik a Gerendás-rétig, majd érinti a Kecske-hátat, és a bükki élménybeszámolóban is említett Zsidó-rétet. Ezt követően még lesz egy kisebb emelkedő a Borz-hegy felé. Makkoshotykától pedig Sátoraljaújhelyre vezet a kék útvonal.