Ez a 3 legmérgezőbb növény, amiket soha nem szabad megérinteni, ha kirándulsz

Nadragulya – Halálos nadálytő

Nem lenne tisztességes a lista, ha nem a legmérgezőbb növények abszolút legnagyobb rosszfiújával kezdenénk, olyannal, amely összekapcsolódik a boszorkánysággal és Shakespeare leghíresebb tragikus párjának halálával. Természetesen a halálos nadálytőről, a nadragulyáról beszélünk. Tudományos neve Atropa belladonna, ez utóbbi jelentése „szép nő" – bár ennek a növénynek a hatása messze nem szép.

Lehet, hogy hallottál már arról, hogy ennek a növénynek minden része, beleértve a megtévesztően finomnak tűnő bogyókat is, lenyeléskor mérgező, de tudtad, hogy mérgező hatása már a megérintésekor elkezdődik?

Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata szerint a nadálytő halálos toxinjai – köztük a hioszcin és az atropin vegyületei – nem csak súlyos dermatitiszt okozhatnak (gondoljunk csak a bőrduzzanatra, viszketésre, vagy akár hólyagosodásra és nedvedzésre), hanem a bőrön keresztül is felszívódhatnak.
A dolgok még komorabbá válnak, amikor a belladonnát lenyelik. A tünetek a homályos látástól és a fejfájástól a hallucinációkig és görcsökig terjedhetnek, és még kis mennyiségben is halálos lehet a nadragulya.

Kaukázusi medvetalp

Ez a rémség, a kaukázusi medvetalp invazív fajként sajnos már szinte egész Magyarországon elterjedt. Európa legnagyobb lágyszárú növénye, így ha levelei alapján nem ismernénk fel, a növény magassága árulkodó lehet: 2-2,5 méteresre is megnőnek, de előfordulnak 5, és akár 7 méteres példányok is. Hatalmasra nőtt virágjukkal szinte faként magasodnak az ember fölé.

A kaukázusi medvetalp a zellerfélék családjába tartozó évelő növény, mely furokumarinokat tartalmaz, de a család többi tagjától eltérően, jóval nagyobb mennyiségben. A méreganyag amellett, hogy rákkeltő, a bőrben az UV-sugárzásra reagálva károsítja a bőr kötőszövetét, így évekre védtelenné válik a nap sugaraival szemben.

Hólyagok a bőrön a mérgező növénytől

A növény minden része méreganyagot termel, így egyetlen érintés elég a következményekhez. Ha az érintett bőrfelületet UV sugárzás éri, a bőr kipirosodik és viszketni kezd, néhány órán belül pedig égési sérülésekre hasonlító hólyagok jelennek meg, amelyek nehezen gyógyulnak, és maradandó hegeket okozhatnak. A tünetek súlyosbodása esetén azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni!

Vakságot is okozhat

Fontos, hogy a viszkető bőrfelületet ne vakarjuk, és ügyeljünk arra, hogy kezünkkel a szemünkbe ne dörzsöljük bele. Átmeneti látási problémát, súlyos esetben maradandó vakságot is okozhat.

Takarjuk el a fénytől

Ha hozzáértünk, az érintett területet mossuk le szappanos vízzel és fújjuk le gyulladáscsökkentő spray-vel. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy tiszta, száraz ruhával takarjuk le a sérülést, így védve a fénnyel való érintkezéstől.

Gympie gympie

Hacsak nem vágysz arra, hogy hónapokig legyengítő fájdalmat érezz, nem tanácsos megérinteni a Dendrocnide moroides-t, amelyet csípős fának (annak ellenére, hogy cserje) vagy gympie gympie-nek neveznek. Szerencsére a magyar erdőkben nem találkozhatunk vele, mert a növény Ausztráliában őshonos. Reméljük nem kerül be a mi erdeinkbe, mert a gyakorlatlan szem számára könnyen összetéveszthető a csalánnal.

De megvan az oka annak, hogy egyesek ezt a világ legfájdalmasabb növényének nevezik. Apró szőrszálak borítják, amelyek átszúrhatják a bőrt – és olyan neurotoxint is hordoznak, amely nem bomlik le idővel, sem a hidegtől, sem a melegtől. Ennek eredményeként az általa okozott intenzív fájdalom hónapokig is eltarthat. A neurotoxin súlyos allergiás reakciót is okozhat, amelyet anafilaxiás sokknak neveznek.Les Moore környezettudós, az Australian Geographicnak elmondta, mi történt vele, miután kapcsolatba került a növénnyel.

„Azt hiszem, anafilaxiás sokkot kaptam, és napokba telt, mire a látásom helyreállt" - mondta Moore. „Perceken belül a kezdeti csípés és égő érzés felerősödött, és a szememben a fájdalom olyan volt, mintha valaki savat öntött volna rájuk. A szám és a nyelvem annyira feldagadt, hogy nehezen vettem a levegőt."