Rákészülünk, megszervezzük, várjuk, majd amikor végre eljön a kikapcsolódás ideje, kidőlünk. Mindent elsöprő fáradtság, levertség, gyomorbántalmak és betegségek is ránk törhetnek, amik egy csapásra elronthatják a pihenés napjait. Mégis mi történik ilyenkor a szervezetünkben?

Utánajártunk, hogy miért dönt le minket a szabadságunk alatt a szabadidős betegség:

Egy holland kutatásból, amelyben több ezer férfit és nőt vizsgáltak hétvégéiken és nyaralásaik idején, hogy képet kapjanak a szabadidős betegség részleteiről a következők derültek ki: a résztvevők 3,2%-át érintette a probléma, valamivel magasabb arányban a férfiakat, illetve azokat, akik túlságosan is a munka megszállottjai. Voltak, akik évtizedek óta küzdöttek az állapottal.

Ha betelik a pohár - kijön a stressz

Az egyik legfőbb oka, ha a pihenés idején dőlünk ágynak, hogy a stressz-szint és az immunrendszer szoros összefüggésben állnak egymással. Nem véletlenül mondjuk gyakran, hogy a stressz megbetegít. Az állandó feszültség ugyanis gátolja a gyulladásokért felelős immunválaszt, egy legyengült immunrendszer pedig kevésbé képes védekezni a kórokozókkal szemben. A „nincs időm betegnek lenni" parancsot nem tudja a test a végtelenségig teljesíteni, az elnyomott és figyelmen kívül hagyott testi reakciók, és bujkáló tünetek előbb vagy utóbb felszínre törnek – többnyire akkor, amikor a szervezet végre lazíthatna. A leggyakoribbak ilyenkor az influenzás tünetek, a felső-légúti panaszok, gyulladások, emésztési gondok, mérhetetlen fáradtság, tompaság, szédülés, rossz közérzet, izomfájdalmak és migrénes fejfájás.

Fókuszban: a kimerülés

Nemcsak testileg, hanem lelkileg is lerobbanhatunk a szünnapok küszöbén, aminek legfőbb magyarázata a stresszes mindennapok okozta kimerülés, valamint a stressz-szint hirtelen megváltozása. A feszültség ugyanis nemcsak az immunrendszerre hat: fokozza az adrenalin termelését is, ami az éberség és teljesítmény fenntartásáért felel, és aminek következtében megemelkedik a kortizolszint is. Az egyik napról a másikra történő leállás azonban hirtelen lecsökkenti ezeket, a szervezetünk pedig azt az üzenetet kapja, hogy vége az állandó készültségnek. Ez aztán nagy fokú fáradtságot, rossz hangulatot, ingerültséget idézhet elő. Egy-egy feszített időszakot követően olyan érzelmi és mentális problémák is felszínre kerülhetnek, amiket korábban elnyomtunk, a szőnyeg alá söpörtünk. Tipikusak ilyenkor a párkapcsolati vagy családi konfliktusok, amik régen hordozott nehézségekre hívják fel a figyelmet. Mindez alapjaiban vezet lelki kimerültséghez és szorongáshoz, de a tökéletes nyaralás vágya is okozhat belső feszültséget.

Feszített tempóban

Az állandó alváshiány szintén gondok előidézője: amikor lazításra kerül sor, olyan mértékű fáradtság omolhat a szervezetre, amitől napokig kótyagosan, kimerülten, testileg és mentálisan is leszívva létezünk. Egy ilyen állapot szintén gyengíti az immunrendszert.

Bezavarhat az is, ha túl sokat várunk a mókuskerékből való kiszakadástól, például pár nap alatt szeretnénk ellensúlyozni több havi túlórát, de attól is bestresszelhetünk, hogy tudjuk, most „kell" pihenni. Gyakran szabadságra is csak úgy mehetünk el, ha előredolgozunk, és a megelőző hetekben feszített tempóban végezzük a munkát. Ezzel azonban ugyancsak a szervezetünket terheljük.

A kifáradás megelőzése

Ha a hétköznapokban megfeledkezünk a szervezetünk szükségleteiről, figyelmen kívül hagyjuk a testünk jelzéseit, az bizony előbb vagy utóbb be fogja nyújtani a számlát. A gyakori tesi-lelki kifáradások a kiégés melegágyai lehetnek, ezért is érdemes foglalkozni önmagunkkal, és fenntartani egyfajta egyensúlyi állapotot a munka és magánélet, a dolgos mindennapok és a relaxálás között. Jó, ha odafigyelünk magunkra és nem használjuk el testünk energiaraktárait, főleg, hogy az adósság megfizetése általában többszörös, és akkor válik időszerűvé, amikor nagyon nem szeretnénk.
A következőket tehetjük: ne csak a szabadságok idején pihenjünk, hanem iktassunk be tudatosan a normál lefolyású hetekbe is némi lazítást. Igyekezzünk nem átlépni a saját határainkat, és nem gyógyszerekkel távol tartani magunkat azoktól tünetektől, amik éppen jelezni szeretnének valamit.

Segíthet a lebetegedések megelőzésben az is, ha a nyaralásra nem az egyetlen lehetőségeként tekintünk, hanem ezen kívül is adunk testünknek és lelkünknek feltöltődési esélyt. Így a nagy szabadság sem a teljes kimerültség határán fog érni minket. Gondoskodjunk inkább évközi pihenésekről, hagyjunk szabadon esti órákat és hétvégi napokat, napszakokat. Törekedjünk továbbá a stresszoldásra! Segít, ha van feltöltődést jelentő hobbink, és a mozgás is helyet kap az életünkben.

Paradicsom-szindróma

Vannak, akiket a szabadidős betegség rendszeresen érint, méghozzá a nehéz munkahetek utáni hétvégéken. Ezt a jelenséget paradicsom-szindrómának nevezik a szakemberek, és úgy tartják, leginkább a munkafüggőket, a teljesítménykényszeres és túlzottan felelősségvállaló, saját igényeiket és jólétüket háttérbe szorító személyeket érinti, akik nem sok időt hagynak maguknak a valódi pihenésre. Ők azok, akik kizsigerelik magunkat, képtelenek kikapcsolódni, és élvezni a szabadidőt.

A tervezés is hathat negatívan

A mindennapos stresszhez jócskán hozzátesz a pihenés napjainak megtervezése, ami az utazástól vagy a programoktól függően komoly logisztikát és energiát is igényelhet, főleg, ha az egész családdal, gyerekekkel közösen tervezünk. Ezzel az immunrendszerre extra teher hárul. A szabadságot megelőző napokban ráadásul az ügyintézés, a kisebb-nagyobb bevásárlások, majd utazáskor a benzinkutak, pályaudvarok, repterek közösségi terei is veszélyforrások lehetnek: fertőzéseknek tehetjük ki magunkat a kórokozóktól hemzsegő helyeken.

A lelki kiégésről az alábbi videóból tudhatsz meg többet szakértőktől: