Japánban több helyen – például a Tocsigi prefektúrában található Naszuban – is láthatunk vörös ruhácskába, színes sapkába öltöztetett szobrokat. Ezek egy buddhista megvalósítóról, Dzsízóról készült ábrázolások. Cikkünkből megismerheted a színes sapkák megrázó és szép történetét.
Dzsízó (Jizo) bódhiszattva japánul „ O-Jizo-san " egy buddhista istenség, akit a japánok nagyon kedvelnek és rengeteg szobrot állítanak a tiszteletére. Dzsízó-szobrokat sok helyen látni: buddhista templomokban, temetőkben, vidéken az út szélén, és néhol városi utcasarkokon is.
Dzsízó elsődleges feladata az élő gyermekek védelme, de ő védi az elhunyt gyermekek és a meg nem született babák lelkét is. Japánban ugyanis úgy tartják, hogy azoknak a gyermekeknek a lelke, akik kicsiként előbb haltak meg, mint a szüleik, mivel hatalmas szenvedést okoztak ezzel édesanyjuknak és édesapjuknak, nem tudnak átkelni a folyón a túlvilágra. A folyó partján rekednek, és vezeklésként köveket kell halmozniuk egymásra, vagyis kőtornyokat építenek. Az ártó erők azonban megpróbálják megsemmisíteni ezeket a kőtornyokat, de ekkor megjelenik O-Jizo-san, hogy megmentse őket, és elrejti ruhájában a kicsiket a gonosz szellemek elől. Ezután pedig gondviselőként vigyáz rájuk szüleik helyett.
Dzsízó általában a gyengéket, illetve a kiszolgáltatott helyzetben lévőket védi: másik fontos szerepe a gyerekek óvása mellett a nők és az utazók védelme, ezért is látjuk szobrait az utak mentén. De ő védi a tűzoltókat is, valamint megmenti a túlvilágon szenvedők lelkét.
Miért vannak a Dzsízó szobrok piros ruhában?
A japánok úgy vélik, hogy a vörös szín ősidők óta véd a gonosz ellen. A csecsemők nagyon sebezhetőek, ezért szüleik vörösbe öltöztetik őket, távol tartva tőlük a betegségeket és a veszélyeket. A szobrok szintén piros – néhol rózsaszín, bordó, lila – babasapkákat viselnek, melyeket többnyire a gyermekeiket elvesztő szülők adnak rájuk.
Vannak, akik a gyermekük védelméért imádkoznak a Buddhákhoz, mások, akik elvesztették babájukat, azért imádkoznak, hogy a szellemük szenvedés nélkül érkezzen egy örömmel teli létformába.
A gyászoló szülők játékokat is ajándékoznak a szobroknak. Az emberek néha kő- vagy kavicstornyokat is építenek a Dzsízók mellé, hogy enyhítsék az elhunyt gyermekek bűntudatát, amit azért éreznek, mert a szüleik előtt távoztak az életből. Egyes templomokban a tisztelet jeleként szokás vizet is önteni a szobrokra.
Japánban úgy gondolják, hogy ez a bódhiszattva nagyon közel áll az emberi világhoz, különösen a bajban levőkhöz, ezért képes teljesíti az emberek kívánságait, ha háromszor elmondják a mantráját: „ On-kakaka-bisamaei-sowaka ".
A Dzsízó-szobrokat nem véletlenül teszi szimpatikussá ábrázolásuk is: apró, szerethető kis figurák, kedves arcvonásokkal.
(Forrás: karmaguru.hu)