A különösen nagy mennyiségű ezüst érmeleletre építőmunkások bukkantak rá 1969-ben Mohácson. Az érméket két korsóba rejtették, melyek egészen addig a föld alatt pihentek. A több mint negyvennégyezer denárt a JPM Csontváry Múzeum november 5-ig látogatható Kincs, ami van! elnevezésű kiállításán most bárki megtekintheti.

A csaknem 24 kilogramm tömegű kincset különleges módon, hat nagy tárlóban és néhány kisebb vitrinben egyenként mutatja be a tárlat - írták a múzeum közleményében.

A Kincs, ami van! kiállítás apropóját az adta, hogy tavaly októberben a sajtóban egy adminisztratív félreértésből fakadó tévedés miatt helytelenül jelent meg, hogy a mohácsi kincslelet fele eltűnt. A múzeum akkor ígéretet tett, hogy 2023-ban egy külön kiállításon az összes ezüstérmét bemutatja.

Érdekesség: A két kincslelet 175 darab ezüstből készült hamisítványt is tartalmazott, melyek elnagyolt éremképet, értelmezhetetlen köriratot jelenítenek meg. Bár a rajtuk szereplő dátum alapján ezek is 1521 előttiek, de könnyen előfordulhat, hogy egy részüket vagy egészüket az 1521-1526 közötti időszakban készítették, ám ennek megállapítása még további kutatást igényel.

A két korsó tartalma

A két korsó tartalma azonos címletekből, denárokból tevődik össze. A szürke, törött nyakú összesen 18978 denárt rejtett, míg a vörös színű 25102-öt. A legkorábbi magyar pénzek sora Zsigmond (1387–1437) jó minőségű denárával kezdődik, illetve szintén e korszakból származnak az aquileiai pátriárkák veretei is.

A sort I. Mátyás (1458–1490) 1464. esztendei két denárja folytatja, amelyeket az 1467. évi pénzreform utáni temérdek érem követ. Mátyás és II. Ulászló vereteinek aránya közel azonosnak mondható, és ezek teszik ki a kincslelet döntő részét. A II. Ulászlót követő fia, II. Lajos (1516–1526) denárai kivétel nélkül a körmöci kamara pénzkibocsátásából származnak, melyek közül a legkésőbbit 1521-ben verték