Egyik kedves olvasónktól, Szabó-Szakács Esztertől kaptunk pár órája néhány szép fotót, mivel a férjével éppen Erdélyben barangolnak. Az első képeken - melyeket később több is követ majd, így érdemes lesz visszatérni a cikkhez - Segesvár fagylalt színű házait és Erdély, sőt a történelmi Magyarország egyik leglátványosabb várkastélyát láthatjuk.

A várkastély a tatárjárás után épült fel, az építményt pedig Zsigmond király adományozta Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. A várat a következő évtizedek alatt folyamatosan bővítik és alakítják. Hunyadi János kaputornyokkal, és védőbástyákkal látta el, így egy külső tornyos várrá alakul az épület.

1446-ban megépítik a gótikus várkápolnát, 1452-ben a kéthajós gótikus lovagtermet. Szilágyi Erzsébet reneszánsz ízlés szerint bővíti, ekkor épül az északi épületrész udvarán látható Mátyás-loggia. Később az északi szárnyra egy, a délire peig két emelet kerül, és a belső tér barokk díszítést kap. 

Mivel a kastély a 18. századtól kincstári tulajdon, ezért elkerüli az osztrák megsemmisítési parancsot. Viszont a tűzvészek nem kerülik el; restaurálására az 1870-es években kerül sor, méghozzá Steindl Imre és Schulek Frigyes tervei alapján. Amint a képen is látni, napjainkban szinte teljes pompájában fogadja a látogatókat.

Segesvár történelmi központja 1999 óta a kulturális világörökség része. Itt rendezik meg évente a Középkori Fesztivált, aminek az ideje alatt egy hangulatos kavalkádba csöppenhetünk.

A fesztnek gyöngyörű hátteret adnak a vár szűk utcái, a történelmi központ színes, középkori német építészet műemlékházai és tornyai, valamint a vártemplom felé vezető sikátorok.