Budapest legpatinásabb útja Terézváros ütőere, és 2002 óta, az alatta futó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt a világörökség része. A 6. kerületi sugárút több mint két kilométeres és a Deák Ferenc teret köti össze a Hősök terével. Sok esetben a magyar Champs Elysée-nek is nevezik.
Nemrég jártunk Barcelonában, melnyek több szép sugárútja is van, persze a legtöbb ember a La Ramblan hömpölyög, de ha már említettük akkor ott van a Champs Elysée Párizsban. Ha ezeken sétálunk, igyekszünk minden apró részletet megfigyelni, megcsodálni. Sétálgattunk már hasonlóan odafigyelve az Andrássy úton? Ha van rá időnk és nekivágunk, mondjuk a Deák tértől indulva, akkor a névadó emléktáblája előtt (2. szám) máris eltöprenghetünk a kezdeteken.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) 1870-ben jelentette be, hogy utakat tervez nyitni a pesti városközpontból a külső területek felé. Az Andrássy utat elsősorban a zsúfolt Király utca tehermentesítésére tervezték. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az út a Lánchídtól indult volna, de az épülő Bazilika ezt már az elején megállította; az útvonalat módosítani kellett.
Az akkori Sugár út kialakítása 1872-ben indult, a burkolta pedig fakockákból állt - elképzelni is nehéz - mégpedig azért, hogy a lópatkók dobogását halkítsák. A sugárút 1884-re készült el, egy évvel később pedig az utolsó, 115. ház is felépült a vonala mentén.
Az Andrássy út ma négy részből áll, de az FKT keretterve szerint három részre tagolódott eredetileg.
Az első szakaszon magas bérpalotákat húztak fel a platán fákkal szegélyezett egysoros úttest mentén. Ezt követték az alacsonyabb, két-háromszintes épületek, és itt az úttestet két hintósáv osztotta meg. Az út végén húzódott a villasor, ahol pazar, kertes építmények álltak, de már jóval szellősebben. Az egyes szakaszokat pedig a ma is látható körterek választották el egymástól: az Oktogon és a Kodály körönd.
Ha ma nézzük a felosztást, akkor az első szakasz az Erzsébet tértől az Oktogonig; itt sorakoznak a világhírű luxusmárkák boltjai, illetve itt díszeleg az Operaház, a „Pesti Broadway" a Nagymező utcában, a Liszt Ferenc tér és a Párizsi Nagyáruház is.
Az Oktogontól a Kodály köröndig a hintósávok már szerviz útként funkcionálnak, de a fasoros sétányok megmaradtak. Itt főleg lakóépületek állnak, de a Terror Háza is ezen a szakaszon található. A Kodály körönd és a Bajza utca között, illetve tovább a Hősök teréig szinte változatlanul megmaradt a kertes épületek, majd a villák sora, amiknek jellemző stílusa neoreneszánsz, neobarokk és viktoriánus. Ezekben az épületekben főleg nagykövetségek rendezkedtek be, de itt található a szerkesztőség egyik kedvenc múzeuma, a Hopp Ferec múzeum, illetve a Hősök tere irányába egy-két jó kávéház is.
A Pesti Broadway
Kiemelnénk a sorból egy igen érdekes utcát, ahova az Andrássy útról lehet bekanyarodni. Ez nem más, mint a Nagymező utca és környéke, melyet manapság ismét Pesti Broadwayként emlegetnek, ugyanis itt épült ki a színházi negyed. Ma pedig már a hangulat és a fények is olyanok itt esténként, mintha a Broadway-n járnánk.
A 19. század végén itt nyílt az első pesti mulató, vagyis a Somossy Orfeum, amit ma Fővárosi Operettszínház néven látogathatunk. A Thália mellett működött a híres Arizona (ma Magyar Fotográfusok Háza), és a ma újra üzemelő Moulin Rouge, ami eredetileg a Fővárosi Orfeum volt.
Egy karcolatért cserébe bármit
Érdekesség még, hogy a mai Írók Boltjának helyén egy felkapott vendéglő állt. A Japán Kávéházba pedig olyan alakok jártak, mint például Rejtő Jenő, aki a mecénás hajlamú tulajdonosoknak köszönhetően egy karcolatért vagy vázlatért cserébe egész nap ott üldögélhetett a kávéházban, miközben egy kávé mellett egész nap beszélgetett vagy dolgozott. Szerencsére az Írók Boltjának azért még van egy hasonló hangulata, és az Andrássy úton is végigmehetünk úgy, hogy időutazásként fogjuk fel, csak lassítsunk le egy kicsit.
Források: budapest.varosom.hu; pestbuda.hu