Évente kétszer – áprilisban és októberben – a Yasukuni szentélyben, Japán legismertebb szent helyén, ceremoniális szumótornát tartanak. Ez az esemény a Japán sportkalendárium egyik legjobban várt eseménye, az a torna, ahol a szigetország és a világ legjobb versenyzői mérik össze tudásukat, és bemutatják a szumó hagyományait.
Idén, április 17-én tartották a nagy szumótornát, három év kihagyás után először, így a látogatói jegyek pár óra alatt el is fogytak. A szektorokként elkerített nézőterek teljesen megteltek felnőtt és gyerek rajongókkal, akik alig várták, hogy megpillantsák kedvenc sportolójukat a jelenlévő 200 professzionális szumóbirkozó között. Történelmi érdekesség, hogy profi szumóbirkózók már a szentély megalapítása, vagyis 1869 óta versenyeznek a szentély küzdőterében.
A Visiting-Japan.com leírása szerint a nagy szumotorna a "Dohyo Matsuri" nevű sintó rituáléval kezdődik, melynek ideje alatt a szentély szerzetesei áldozatot mutatnak be a szumó istenségeinek (kami) a szumó küzdőtéren (dohyo) és békéért, jó termésért imádkoznak.
Ezután a különböző rangú szumóbirkózók bemelegítését és egyéni küzdelmeit lehet megnézni és végigizgulni. A "Hono-Ozumon", vagyis a nagy szumótornán az első három rang profi birkózóit láthatja a közönség: az első mérkőzéseket a "Makushita", vagyis a harmadik legmagasabb rangú birkózók mutatják be. A nap folyamán utánuk következnek a "Juuryou" rangú szumósok, majd a legmagasabb rang, a "Makuuchi" képviselői, köztük a bajnok, vagyis a "yokozuna".
A meccseket kisebb előadások követik. Az első a "sumo jinku", vagyis a szumósok éneke, amit már a magasabb rangú birkózók adnak elő. A következő produkció a "Shokkiri", ez egy paródia arról, hogy a szumóban milyen szabálytalanságok léteznek, miket nem szabad elkövetni. A "San'yaku Soroibumi" ceremóniára később, a nap vége felé kerül sor, ekkor együtt jelenik meg a ringben az összes jelenlévő "Makuuchi" bajnok (yokozuna, ozeki, wakizeki és komusubi).
A "Juryo dohyo-iri", a pályára, vagy ringbe lépés ceremóniája, ami már a Juryo-rangú birkózók kiváltsága. Közöttük már vannak olyan birkózók, akik fizetést kapnak.
A ceremónia után egy dob elóadás hallható és látható. A művész egy Yagura-daiko nevű dobon játszik, azon a hangszeren, ami a napi meccsek végét is jelezni szokta a versenyeken.
A nap utolsó és legjobban várt meccseit a "Makuuchi" képviselői mutatják be. A képen éppen Haruo Terunofujit, a szumóbirkózás mongol származású nagy bajnokát láthatjuk, amint bemutatja a küzdőtérre belépés szertartását.
A nagy szumótorna a "Yumitori-shiki" elenvezésű záróceremóniával végződik. A tánc fő eleme egy hosszú, kb. 2 méteres íj, ami a nap nyertesének jár.