Visszanyúlva a történelemben, Petőfi Sándor ide költöztette szüleit 1846 októberében, előtte pedig itt írta meg Felhő és csillag című költeményét nagybátyja, Hrúz Ádám házában. Ha pedig a legfrissebb történéseket nézzük, akkor több budapesti látványossággal együtt, a pozitív értelemben vett falusias hangulatát máig megőrző városrész bekerült Bartos Erika Brúnó Budapesten könyvsorozatának negyedik kötetébe, amely Pest külső részeit mutatja be mesében és rajzokon.
Hát persze, hogy Cinkotáról van szó, ami manapság Budapest 16. kerületének a része, de történelme során szinte mindig önálló település volt: "1862-ig falu, majd nagyközség, mielőtt beolvasztották volna a fővárosba. Ezek a történelmi idők pedig jó régre nyúlnak vissza, hiszen már a Képes Krónikában szerepel „zyngota" major neve, melynek környékén zajlott 1074-ben Salamon király és I. Béla fiainak egymás elleni ütközete.
Hogy tényleg ennyire régi a település, azt mutatja a legkorábbi épülete is: a mai evangélikus templom már a 11. században is állt, noha azóta persze sokszor átépítették. A régészeti leletek alapján a 11. századbeli Cinkota egy királyi birtokközpont lehetett, amit megerősített földsánc vett körül." - olvasható a Life.hu Pesti mesék cikksorozatában.
Miért érdemes ellátogatni ide a város másik feléről?
Egyrészről érdemes megnézi a Cinkotai Tájházat, mely 2004 júniusa óta, néprajzi gyűjteményként is működik a Batthyány Ilona utcában, valamint megéri a rászánt időt a Zugó-patak játszótér, amit a Szilas-patak mentén, az esővíz kiegyenlítő tározónál találunk. Ez egy szépen rendben tartott kertépítészeti létesítmény, ami csak gyalogosan vagy kerékpárral érhetünk el. Így rögtön két legyet üthetünk egy csapásra - egy kellemes kis túrát és egy játszóterezést.
De az egyik legnagyobb csábereje a térségnek a ma horgásztóként üzemelő Naplás-tó, ami Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize. A tavat a Szilas-patak duzzasztásával hozták létre az 1970-es években. A tározó 1997 óta természetvédelmi területnek számít a környezetével együtt. Így, kiterjedését tekintve 2023-ban is a legnagyobb fővárosi helyi jelentőségű védett terület.
A pesti nád- és lápvilág utolsó hirmondójának is számít a Felsőrákosi-rétekkel együtt. Területén réteket, bringaparkot, az említett játszóteret, tanösvényeket és egy zárt bringautat találunk. Igazi családbarát helyszín, ahova hétköznaponként érdemes köjönni a biciklizni tanuló kisgyerekekkel (ekkor kevesebb a sétáló és bicikliző ember), hétvégén, tavasszal pedig egy festői természeti környezet, közel a városhoz, de mégsem benne.
Honnan ered a városrész neve?
A kérdésre több nyelvészeti elmélet is igyekszik választ adni. "Az egyik szerint besenyő eredetű szó, ami temetővárat jelent. Egy másik elmélet a fenyvesrigó korabeli elnevezésével azonosítja. A leginkább közkeletű teória pedig a Szín személynév és a gát szó összetételeként feltételezi birtokos viszonyban, azaz Színgáta formából származtatva. 1259 után pedig már nemcsak, mint az említett major, de településként is szerepel a korabeli feljegyzésekben."