Andocs

A Somogy vármegyében, Andocs községben található Nagyboldogasszony-bazilika a 16. század óta az egyik leghíresebb katolikus kegyhely. A szentélye 15. századi gótikusú, de a templom nagyobb része és a hozzá tartozó kolostor a 18. század első felében készült el. Az ott őrzött Mária kegyszobrot a legenda szerint angyalok menekítették ki Kalocsáról a török elől. Ezért nevezik az öltöztetős Mária-szobrot az Angyalok királynéjának, a nagyboldogasszonyi ünnepen pedig kalocsai hímzésű ruhába öltöztetik. A kegytemplom és a ferences kolostor mellett szent kút, szent fa és szent tó terül el. A kegyhelyhez számos különleges gyógyulás fűződik. A templom melletti kút vize szentelt víznek minősül, amely a hívek szerint képes meggyógyítani a szembetegségeket. A Kalocsáról érkező zarándokok meghintik egymást a kút vizével: ez az úgynevezett zarándokkeresztség vagy zarándokbérmálás. A Nagyboldogasszony-bazilikának több mint tíz búcsúnapja van, legfőbb ünnepe az augusztus 15-i Nagyboldogasszony, de a szeptember 8-i, Kisasszony-napi búcsú is nagyon népszerű a hívek között.

A 160 centiméteres, festett Mária-szobrot 1747 óta öltöztetik különféle ruhákba. A régi öltözékeket elteszik, és a templom melletti Mária-múzeumban őrzik. A legrégebbi fennmaradt ruha 1852-ben készült.

A településhez viszonylag közel van a Balaton, melynek déli partján csodás kirándulóhelyek, fürdők és látnivalók várnak.

Búcsúszentlászló

A Zala vármegyében található Fogolykiváltó Boldogasszony és Szent László kegyhelyét a 18. század óta látogatják. Az első kápolna még valószínűleg Szent László idejében épült. A Mária-kegyszobor a 18. században készült barokk alkotás, csakúgy, mint a templom és a ferences kolostor. Úgy tartják, hogy a kápolnát angyalok hozták, amikor a Török Hódoltság korában a magyar foglyokat Búcsúszentlászló településre hajtották. A templom mögött szent kút található, és számos csodás gyógyulás fűződik a kegyhelyhez.

Amennyiben a lelki töltekezés után még további programokra vágytok, utazzatok tovább a Balaton északnyugati partja és Zalaegerszeg között fekvő településről. A Zala vármegye székhelyen sport-és vízi élménypark, múzeumok, arborétum, szép épületek és az Azáleás-völgy várnak. A Balaton észak-nyugati részén pedig Keszthely városát érdemes felkeresnetek, ahol mindenképpen érdemes ellátogatni a pazar Festetics-kastélyba.

Máriaremete

A Budapest II. kerületében álló Kisboldogasszony templom (Máriaremete) a templomkert utca 1. szám alatt található. Az 1899-ben épült neogótikus templom egy különleges kincset őriz: a híres einsiedelni Mária-szobor másolatát, amelyet egy német telepes, Thalwieser Katalin hozott magával. Egy idős, vak asszony csodálatos gyógyulása után indult meg a búcsújárás, ezért az akkori földesúr Trsztyánszky Ignác utasítására 1783-ban deszkakápolnát építettek, majd felépült a 700 férőhelyes, manapság is látogatható neogót stílusú templom. A kegyhely fő búcsúi szentháromság vasárnapján (pünkösd utáni első vasárnap) és Kisboldogasszony ünnepén (szeptember 8.) vannak.

Celldömölk

A Vas vármegyei Celldömölk bencés apátságát már egy 1252-ben kelt oklevélben is megemlítik. Az apátság már a 16. század előtt is búcsújáró hely volt. Az ausztriai Máriacellből az ottani kegyszobor másolatát hozta magával Koptik Odó apát. A szobor első csodája egy halálosan sérült építőmunkás életben maradása volt. A kegytemplomot 1748-ban szentelték fel és az 1755-ben épült kálvária átadásával vált teljessé a búcsújáróhely. A Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom számos fatáblára festett Mária-kegyképet is őriz, amelyeket eredetileg körmenetben hordoztak. Az eredeti apátság romjait az Árpád-kori templomok millenniumi helyreállítási programja keretében 2000-ben konzerválták.

A városban feltöltődhettek továbbá a helyi gyógyfürdőben, a mozdonyskanzenben vagy egészséges sétát tehettek a Ság-hegyen a geológiai ösvényen.

Máriapócs

A görög katolikus Könnyező Szűzanya kegyhelyének története az Istenszülő képével kezdődött, ami 1696-ban könnyeket hullatott. Ennek hírére Bécsbe vitték, de a pótlására készült másolat szintén megismételte a csodát. A különleges szentkép számára a 18. században templomot építettek. A kegykép külön oltárt kapott a templomban, amelynek kriptájában görög katolikus püspökök sora pihen. A búcsúkon színpompás körmeneteket tartanak, amelyek a templom és a temető közötti úton haladnak el. A gazdag keleti liturgiájú kegyhelynek számos búcsúja van, amelyekre nemcsak Magyarországról, hanem Erdélyből és Kárpátaljáról is érkeznek a hívek, sokan gyógyulást remélve.

Amennyiben felfedeznétek a környéket, mindenképpen érdemes ellátogatni a Kállósemjéni Kállay-kúriába, amelyben múzeum és autótörténeti kiállítás is vár hétfőtől péntekig, reggel 9 és délután 5 óra között.

Ebből a videóból mindent megtudhatsz a településről és a gyönyörű templomról:

Máriabesnyő

A római katolikus Nagyboldogasszony-bazilikát 1761-ben gróf Grassalkovich Antal építtette Máriabesnyőn, a község elpusztult templomának régi helyén. A sűrű bozót és a romok eltakarítása közben egy kőműves álmot látott és szózatot hallott, miszerint ha ásni kezd a hajdani főoltár közelében, szép tárgyra talál. Alig kezdte el a munkát, a kezébe akadt egy törmelék borította csonttárgy, a Boldogságos Szűz Mára szobra. A férfi a tárgyat megtisztítva, a gróf jóváhagyásával vitrinbe foglalva felállította az épülő templom oltárán.
Ha további élményekre szomjaztok, könnyű kirándulást tehettek a környék erdeiben, vagy felfedezhetitek a nem messze lévő Gödöllői Királyi Kastély csodáit.

Forrás: Wikipédia, arcanum.com, kozepkoritemplom.hu