Bermuda – papírsárkányt reptetnek

Az Atlanti-óceánon lévő szigetcsoporton élőknek a legfontosabb húsvéti hagyománya a papírsárkány-eregetés, amivel Jézus mennybemenetelére emlékeznek meg a bermudaiak. 

A legenda szerint egy bermudai tanító, akinek egyszerű, de hatékony módszerre volt szüksége Krisztus mennybemenetelének bemutatására, Jézus képmásával díszített sárkányt használt, hogy a gondolatot könnyen elültethesse a tanítványai fejében. Ennek eredményeként a bermudai nagypénteken botokból és selyempapírból készült színes sárkányok repkednek az égbolton.

Csehország és Szlovákia – játékos korbácsolás vár a nőkre

Magyarországon a lányokat azért locsolják, hogy mindenféle ártó szellemtől és betegségtől megóvják őket.

A csehek és a szlovákok is ugyanezt szeretnék elérni, csak kicsit másképp: ők korbácsot használnak. 

Olaszország – tűzijátékkal ünnepelnek

A húsvét vasárnapot főként Firenzében egy évszázados szokással ünneplik, amikor a helyiek a 15. századot idéző jelmezekben egy hatalmas, tűzijátékokkal megrakott szekeret húznak végig a városon.

A menet a firenzei dómnál ér véget, ahol húsvéti misét tartanak, majd a mise végén a kanócot meggyújtva gyönyörű tűzijáték látható az égen. Olaszország más részein a három nap során vallási körmeneteket tartanak, ahol az emberek régi jelmezekbe öltözve műtárgyakat, szobrokat és olajágakat vonultatnak fel a főtereken. Ebben az időszakban az egyik legnépszerűbb étel a félszigeten a Colomba di Pasqua, egy hagyományos sütemény, amely hasonlít a panettonéhoz, azaz a mi kuglófunkhoz.

Fülöp-szigetek – valódi keresztre feszítések zajlanak

A fülöp-szigeteki katolikusok önként jelentkeznek, hogy nagypénteken „keresztre feszítsék" őket, és megélhessék Jézus szenvedését, mely szokást egyébként az egyház mélyen elítél.

A nagyböjti rítusként ismert újrajátszásnál a hívőket keresztre szögezik, hogy meggyónhassák a bűneiket, vagy imádkozzanak másokért. A bűnbánók önként vállalkoznak rá, hogy két hüvelyk hosszú szögeket verjenek a tenyerükbe és a lábukba, és csak akkor veszik le őket a keresztről, ha úgy érzik, megbocsátást kaptak a vétkeikért.

Ausztrália és Új-Zéland – hatalmas parádékat rendeznek

Sydney-i Királyi Húsvéti Játékok és az Aucklandi Királyi Húsvéti Játékok egészen különleges helyet biztosítanak e két országnak a húsvéti hagyományok listáján. A királyi jelzőt mindkét eseménynek maga Viktória brit királynő adományozta.

A programokon kiállítások, lóversenyek, óriáskerék, vidámpark, borászversenyek és közismereti vetélkedők szórakoztatják a közönséget – az egész olyan, mint egy hatalmas majális. Mindkettő állami szervezésű, ám belépőjegy-kötelesek.

Görögország – repülnek az edények

Nagyszombat délelőttjén Korfu szigetén a hagyományos húsvéti "edénydobálás" zajlik. Az emberek edényeket, serpenyőket és egyéb, vízzel teli cserépedényeket dobálnak ki a házuk ablakán, amik aztán az utcán landolva apró darabokra törnek.

Egyesek szerint ez a szokás a velenceiektől származik, akik újév napján az ablakokon kidobálva minden régi tárgyuktól megszabadultak. Mások úgy vélik, hogy az edények kidobása és összetörése üdvözli a tavaszt, ezzel szimbolizálva az új termést, amelyet új cserepekben ültetnek el.

Spanyolország – csuklyások vonulnak

Egy héttel ezelőtti cikkünkben részletesen beszámoltunk arról, hogyan ünnepelnek a vallásos spanyolok már egy héttel a húsvétot megelőzően. A Semana Santa, azaz Sent Hét napjain lenyűgöző vallási körmenetek haladnak végig a városok és falvak utcáin, amelyektől a külföldi tursiták gyakran idegenkednek, ha még nem láttak, hallottak róla korábban.

A spanyol lakosok nagycsütörtökön, az ország bizonyos részein eljárják a halál táncát, és csontváznak öltözve járják az utcákat, miközben felelevenítik a bibliai jeleneteket. A hét többi napján az évszázadok óta zajló hagyományoknak megfelelően arcukat elfedő, csuklyába öltözött köpenyes alakok vonulnak mindenhol az utcákon.

(Forrás: life.hu, travelo.hu)