Titokzatos építményeket fedeztek fel a régészek a felszín alatt az egyiptomi nagy piramis közelében, amely egy 4500 évvel ezelőtt épült ismeretlen sír lehet. A csapat földradart használt a gízai nyugati temetőben, amellyel egy L-alakú anomáliát tárt fel, amely az alatta lévő kamra bejárataként jelent meg.
Valami van a föld alatt az ókori egyiptomi nagy piramis alatt
A temetőben Hufu (Kheopsz) király, az ikonikus piramis építtetőjének, családtagjainak és magas rangú tisztviselőinek földi maradványai találhatók, ami arra utal, hogy egy másik elit sír is rejtőzhet a homok alatt.
Az L-alakú szerkezet nem egészen két méterre van a felszín alatt, és tele van homokkal, amit a kutatók feltételezései szerint szándékosan csináltak, miután megépítették, hogy elzárja a „kamra" bejáratát, ami csaknem 10 méterrel van alatta.
"Az anomáliát okozó szerkezet függőleges mészkőfalak vagy aknák lehetnek, amelyek egy sírszerkezethez vezetnek" - osztották meg a kutatók a tanulmányban.
Megjegyezték azonban, hogy további vizsgálatra lesz szükség annak megállapításához, hogy valójában mi rejtőzhet a homok alatt.
A radaron kívül a csapat az úgy nevezett elektromos ellenállási tomográfia (ERT) nevű technikát is alkalmazta, amely a geológiai eltéréseket térképezi fel.
Mit rejthet az üres terület?
A szerkezeteket egy „üres területen" fedezték fel, többnyire sík talajon, felszínén tömör homokkal, ahol nincsenek látható építmények.
A szkennerek segítségével a csapat megállapította, hogy az L alakú elem csaknem 10 méter hosszú és körülbelül 15 méter széles.
A második szerkezet pedig minden oldalán nem egészen 10 méter hosszú, ami lehet homok és kavics keveréke, de akár nyílt üreg is.
A kutatók azt feltételezik, hogy a szerkezet egy masztaba, egy földalatti, téglalap alakú sír lehet, amelynek lapos teteje jellemzően mészkőből vagy iszaptéglából épült.
"Függőleges tengelye van, amely egy felszín alatti kamrához kapcsolódik" - áll a tanulmányban.
„A legtöbb ilyen lelőhely fedőrétegként használt homok alá van temetve, és a felszínről nem könnyű meghatározni pontos helyzetüket. Ilyen körülmények között sekély geofizikai kutatási módszerekkel azonosítható be a helyzetük."
A tanulmány első szerzője, Motoyuki Sato, a japán Tohoku Egyetem Északkelet-Ázsiai Tanulmányok Központjának professzora a Live Science-nek elmondta, hogy ő és csapata biztosak abban, hogy a struktúrák nem természetes képződmények, mert „túl éles a formájuk".
Gíza piramisainak titkai
A Nagy Piramis 138 méter magas, mindkét oldalának hossza körülbelül 230 méter, így ez a legnagyobb ember alkotta építmény a Földön.
A két kisebb piramist később építették – az egyiket Hafrénak, a 4. dinasztia nyolc fáraója közül a negyediknek, a másikat Menkaurénak, a 4. dinasztia ötödik királyának. Hufu a 4. dinasztia második fáraója volt.
Az ókori egyiptomi piramisok pedig még napjainkban is újabb és újabb titkokat tárnak fel.
2023 márciusában a tudósok a Nagy Piramis mélyén eltemetett rejtett folyosót fedeztek fel egy endoszkópos kamera és egy kozmikus sugárzású müonradiográfiának nevezett technika segítségével.
A csapat feltérképezte a nyílást, megerősítve, hogy az több mint 9 méter hosszú és több mint 2 méter széles.
A piramis másik részében a király sírkamrájának tetején lévő öt szobát is úgy vélik, hogy a hatalmas építmény súlyának újraelosztására építették. Lehetséges, hogy a fáraónak több sírkamrája is volt – tette hozzá Mostafa Waziri, Egyiptom Régiségek Legfelsőbb Tanácsának vezetője.
