Gazdasági és turisztikai jelentőségű esemény

2025. április 13. és október 13. között rendezik meg Oszakában az 5 évente esedékes Világkiállítást, melyen mintegy 161 ország és kilenc nemzetközi szervezet vesz részt, az eseményre pedig 28 millió látogatót várnak, elsősorban a kelet-ázsiai régióból, amely amellett, hogy a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági térsége, a legnagyobb idegenforgalmi küldőpiaca is egyben. - derült ki a Magyar Zene Házában megtartott sajtótájékoztatón.

Japán Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép-Európában, egyben hazánk kapuja az ázsiai piacokhoz, ezért Magyarország részvétele a Világkiállításon gazdasági és turisztikai szempontból is kiemelkedően fontos.

A Magyar Pavilon a kétoldalú kapcsolatokat erősítve a japán-magyar párhuzamokra épít, különösen kiemelve a zenét, amely univerzális nyelvként, a különböző kultúrákat, mint híd kapcsolja össze. A zene, a népdal, a magyar paraszti kultúra, illetve a táj, mint koncepció jelenik meg a Magyar Pavilon építészetében, belső kialakításában, valamint a művészeti produkciókban, a gasztronómiai kínálatban, illetve a formaruha kollekcióban is.

A Világkiállítás a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai, és gazdasági hatású eseményeinek egyike, így Magyarország világkiállításon való megjelenése egyenesen nemzetgazdasági érdek."

– hangsúlyozta Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, aki azt is hozzátette, hogy a turizmus eddig is a gazdasági növekedés egyik motorja volt, a GDP közel 13%-a származott az idegenforgalomból.

Középpontban a közös értékek

A Világkiállítás egyik központi témája a jövő társadalmának megtervezése, ennek üzenetét egy saját, a japán és a magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval egészíti ki.

A Magyar Pavilon koncepciója a globális kihívások megoldását a generációkon átívelő értékek megmentésében látja, ezért a természettel és örökségünkkel való együttélés fontosságát hangsúlyozza. A pavilon élménycentrikus megközelítése segít átérezni, hogy a kulturális gyökerek megőrzése kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából." – mondta el Dorozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember.

A közös értékek és gyökerek felfedezése szintén kiemelt cél volt, melyet a japán és magyar népzenében is megtalálható pentaton alapú dallamokban találtak meg.

Az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is." – ezt már Ördögh László kreatív szakember emelte ki a koncepcióalkotás hátteréről.

Élénk természetközeli élmény

A Magyar Pavilon megtervezésekor fontos szempont volt, hogy az esztétikájával és szellemiségével is magával ragadja az érdeklődők figyelmét. Ennek érdekében a pavilont úgy álmodták meg, hogy a látogató már a bejáratnál – amely egy, a magyar rétekre emlékeztető zöld környezet – felfedezze a magyar és japán kultúra közös pontjait.

Zoboki Gábor, Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta, hogy az építészeti koncepcióta japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre."

Magyar népdal az immerzív dómban

A látogatók a Kárpát-medence szelíd növényvilágának harmóniáját megtestesítő előtérből a lecsendesülés terét jelképező „Bolyongóba" érkeznek, ahonnan az út a különleges élményeket, a virtuális valóságot hangsúlyozó „Zengő Dómba" vezet, ahol a karakteres magyar pentaton népdal egyfajta katarzis élményt kínál.

A Magyar Pavilon központi részét a meghatározó hatású, kívülről boglya formát idéző Dóm adja, melyben színházi tér kapott helyet.

A Magyar Pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a célunk egy olyan immerzív élmény megteremtése, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe. Ennek a térnek az abszolút középpontjában a magyar népdal áll." – emelte ki Vági Bence, Harangozó Gyula-díjas rendező, koreográfus, a Magyar Pavilon művészi koncepciójának megalkotója.

A vidéki konyha esszenciája

A Magyar Pavilon gasztronómiai kínálatáról már Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse beszélt, aki elmondta, hogy a Pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul.

A Pavilon szívében kap helyet a Miska Kitchen&Bar, egy bisztró stílusú gasztronómiai sziget, ahol az étterem mellett egy borbár is található. Itt az érdeklődők a magyar borkultúrával, a tájegységek legismertebb boraival, illetve a hungarikumnak számító szódavíz hozzáadásával készült fröccsel ismerkedhetnek meg.

A különböző fogások – mint például a vadas marha zsemlegombóccal, a bácskai árpagyöngy rizottó mangalica sülttel, vagy a paprikás csirke tojásos galuskával – a magyar táj gazdagságát, a Kárpát-medence bőségét és a generációkon át ránk örökített recepteket tükrözik.

A szakember kérdésünkre azt is elmondta, hogy bár a két konyha közti fúziós megoldások ezúttal nem lesznek, azonban egyfajta chef-összecsapást terveznek, amely során magyar és japán chefek tradicionális magyar, illetve japán alapanyagokból alkotnak meg ételeket a saját felfogásukban.

A Pavilon házigazdáját, Miskát a miskakancsó, a népi kultúra jellegzetes dísztárgya ihlette, amely egyben a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát is szimbolizálja.

Formaruhák a magyar és a japán tradíció szellemiségében

A Magyar Pavilon arculatának része az ott dolgozó személyzet egységes megjelenése, akiknek formaruháját Bódis Boglárka, az Elysian márka tervezője álmodta meg.

A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek." – mondta el a Magyar Pavilon formaruháinak tervezője.