Eleged van a napi 9-től 5-ig tartó mókuskerékből? Akkor csomagold be gyorsan a termo-alsóneműt és irány az Antarktisz! A Föld legdélibb vidékére ugyanis most tudósokat, szakácsokat, mérnököket, villanyszerelőket, asztalosokat, és más kisegítő személyzetet keresnek. A fagyos munkalehetőség pedig nagyon jó kereseti lehetőséget is kínál.

Munkaerőt toboroznak az Antarktiszra
A British Antarktic Survey (BAS) különböző állásokra toboroz munkaerőt az antarktiszi kutatóállomásaira. Ez a lehetőség a szakmák széles skáláját foglalja magában, például tudósokat, technikusokat, mérnököket, asztalosokat, szakácsokat, villanyszerelőket, vízvezeték-szerelőket.
Néhány betöltendő pozíciót már eddig is közzétettek – beleértve a tengerbiológustól és az elektronikai mérnöktől az egészségügyi és biztonsági tanácsadóig –, de a BAS a következő három hónapban további munkaköröket is be fog jelenteni, amelyekkel - nem mellesleg - egész jól is lehet keresni.
A fizetések évi 29 273 fontnál kezdődnek (a cikk írásakor körülbelül 14 240 875 forint), de érdemes figyelembe venni, hogy az itt végzett munka során minden megélhetési költséget fedeznek, beleértve a szállást, az étkezést, az utazást, a speciális ruházatot, a szerszámokat és a képzést. A szerződések 6-18 hónapra szólnak, és „rugalmasnak" minősülnek.
Ne feledd azonban, hogy a sikeres jelölteknek az Egyesült Királyságban szervezett képzéseken kell részt venniük, így jogosultnak kell lenned arra, hogy az Egyesült Királyságban dolgozz (annak ellenére, hogy maga az állás az Antarktiszon van).
Szeretnek a zord kontinensen dolgozni
Az Antarktisznak nincs őslakos népessége vagy állandó lakosa. Azonban ideiglenesen otthont nyújt számos tudósnak, technikusnak és kisegítő személyzetüknek, akik rotációs alapon laknak itt. A ideiglenes populáció száma a nyári hónapokban 5000 körül tetőzik, de a zord, sötét teleken nagyjából 1000-re csökken.
Természetesen nem mindenkinek való ez az élet, de néhányan, akik egy antarktiszi szezont végigdolgoztak, újra és újra visszatérnek.

„Van valami különleges az Antarktiszban és az ott dolgozó emberekben, ami a bőröd alá bújik. Nem számít, hányadszor mész, amikor leszállsz a hajóról vagy repülőgépről az Antarktiszon, csak felnézel és látod, hol vagy. Az az érzés, hogy ezen a csodálatos helyen vagy, mindig ugyanaz " – nyilatkozta közleményében a BAS egyik alkalmazottja, aki 16 szezont töltött az Antarktiszon, majd még hozzátette: „Azt mondanám mindenkinek, aki egy kicsit is kíváncsi arra, milyen a jégen élni, tegye meg a lépést, és jelentkezzen élete állására – nem fogja megbánni.
Az Antarktiszon az élet azonban nem mentes a kihívásoktól. A világ legdélebbi kontinense egy idegen, elszigetelt és rendkívül hideg hely, ahol télen kétségbeejtően sötét van – ez a kombináció pszichológiailag is megviselheti az embert.
Egy 2018-as tanulmány szerint a tél folyamán az Antarktiszon dolgozó emberek a „pszichológiai hibernáció" állapotába kerülnek, amelyet az alvásminőség romlása és a rossz hangulat jellemez. Szerencsére azonban, amikor visszatér a nap, a legtöbb ember felépül, és egyelőre a hosszú távú pszichés károsodásra sincs bizonyíték.

Hat rájuk az „antarktiszi akcentus" is
Egy 2019-es tanulmány szerint az itt élő átmeneti közösséget tanulmányozó nyelvészek megjegyezték, hogy a hosszú ideig az Antarktiszon dolgozó emberek hangsúlyos változását figyelték meg.
A vizsgált csoportban jelentős változást figyeltek meg, mely szerint a vizsgált alanyok a hosszabb magánhangzókkal rendelkező szavakat megnyújtották. Ezen túlmenően a csoport nyelvi újításaira is volt bizonyíték. Antarktiszon tartózkodásuk vége felé az itt élők az „ou" hangokat – mint amilyenek a „flow" és a „disco" szavakban találhatók – a szájuk elülső részéből ejtették ki, nem a torkukban képezték.
"Az antarktiszi akcentus, mint olyan, nem igazán érzékelhető, de akusztikailag mérhető" – mondta el Jonathan Harrington, a tanulmány szerzője, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem fonetikai és beszédfeldolgozási professzora.
"Ez többnyire az itt tartózkodók Antarktisz előtti beszédstílusának az újításokkal való ötvözése" - tette hozzá Harrington. "Sokkal embrionálisabb [mint a hagyományos angol akcentusok], tekintve, hogy csak rövid ideig fejlődik, és persze azért is, mert csak a beszélők egy kis csoportja között van jelen."
Ilyen az élet az Antarktiszon: