A kerecsensólyom nyomában GPS jeladók és keresőkutyák segítségével

A cél az állománycsökkenést megállítani.

A 2024-es év madarának választott kerecsensólyom a hazai természetvédelem egyik ikonikus madara. A cél az állománycsökkenést megállítani és azt növekedési pályára állítani az észak-alföldi régióban. Idén a projekt két mintaterületén, a Jászságban és a Hevesi síkon 7 fészekaljban összesen 22 fiatal kerecsensólymot jelöltek meg műholdas nyomkövetővel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai.

Alig 10 grammos jeladók adnak pontos képet a kerecsensólyom életéről

Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal, miután elhagyják a fészket.

Milyen veszélyekkel kell szembenézniük és milyen pusztulási okok hatnak az állományra?

Teljes fészekaljakat jelöltek meg a szakemberek, emellett pedig speciális állatorvosi és genetikai vizsgálatokat is elvégeztek a projekttel együttműködő tapasztalt kutatók az Európai Unió által támogatott LIFE SakerRoads-projekt keretében.

Október eleji mérések szerint tíz madár volt még biztosan életben

Az október 9-én mért adatok alapján három kerecsensólyom tartózkodott Magyarországon, három Szerbiában, kettő Romániában, egy Lengyelországban, egy pedig Görögországban.

Kilenc kerecsensólyom elpusztult, három madárról nincs GPS-jel

Kilenc példány elpusztult, három madárról pedig hosszabb ideje nincs információnk. Utóbbiak Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodtak, ahol a GPS és GMS hálózatok zavarása miatt a jeladók nem tudják elküldeni az adataikat
– közölte Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője.

A háborús övezetben eltűnt három kerecsen további sorsa

Az állatokat folyamatosan nyomon követik, várják a kapcsolat helyreállását a háborús övezetben lévő madarakkal. A következő években a LIFE SakerRoads keretei között további jelöléseket terveznek az ország több pontján, hogy minél jobban megismerjék azokat a kerecsensólymok életére leselkedő veszélyeket, amelyek gátolhatják faj állománynövekedését.

Éhezés, legyengülés és a ragadozók okozták a kerecsensólymok pusztulását

Az elpusztult sólymok közül hét példány Magyarországon, egy Fehéroroszországban, egy pedig Romániában került meg. Hármukkal ragadozó végzett, további három éhezés miatti legyengülés áldozata lett, egy példány áramütés, két egyed pedig eddig ismeretlen ok miatt pusztult el, ezek laboratóriumi vizsgálatai azonban még jelenleg is zajlanak.

Keresőkutyák találtak meg hat elpusztult kerecsensólymot

Az elpusztult kilenc kerecsenből hatot a Hella nevű keresőkutya segítségével sikerült megtalálnunk. Nagyon fontos minél gyorsabban reagálni, ha egy madár mozgása a jeladó alapján rendellenességet mutat. Egyrészt így lehet arra esély, hogy esetleg még élve sikerüljön megtalálni egy bajba jutott madarat, másrészt pedig csak frissen megtalált tetemek alkalmasak a speciális állatorvosi vizsgálatokra
– nyilatkozta Deák Gábor, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységnek vezetője.

A kerecsensólyom jelentősége

A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak.
Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.

A szomorúság után egy kis öröm: ezek az állatmentők megtaláltak és megmentettek egy kerecsensólymot az éhenhalástól: