Az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes faj összesen tíz, még nem kifejlett példányát azonosították itthon a foltos nádiposzáta és az idei év madarának választott barkóscinege egyedein. A kutatást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) közös kutatócsoportjának tagjai végezték. 

Országos kutatásuk során azt vizsgálták, hogy van-e különbség a madarakon élősködő kullancsok területi eloszlásában. A kutatók szerint a kullancsok helyi eredetét igazolja, hogy június végén, a költési periódusban élősködtek a madarakon, így azok nem hozhatták a kullancsokat déli országból, különösen nem Afrikából – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

"Mivel a madarakról eltávolított egyik példány még vérszívása elején lévő lárva volt, továbbá három, anyai ágon öröklődő gén szekvenciája az összes kullancs esetében azonos volt, megállapítható, hogy helyi populációból származnak, sőt valószínűleg ugyanazon genetikai ághoz tartoznak" – írták.

A szakemberek szerint a fiatal lárva és a szoros genetikai rokonság egyben azt jelenti, hogy a felfedezett populáció képes hazánkban szaporodni.

Ugyanakkor nem biztos, hogy át tudnak telelni, bár az enyhe tél ennek kedvez, és szakirodalmi adatok szerint ez a kullancsfaj évente akár 120 fagyos napot is eltűr.

A kutatást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ornitológusai segítették, akik 2022-ben gyűrűzésre befogott madarak átvizsgálása során csaknem ezer kullancsot távolítottak el 540 egyedről. A Dunántúlról származó mintákból azonosította Keve Gergő és Hornok Sándor a Hyalomma rufipes példányait. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a felfedezett populáció lakott településektől távol, olyan nádas élőhelyen található, ahol e faj és az általa terjesztett kórokozók sem a strandolókat, sem a kirándulókat nem veszélyeztetik közvetlenül.