Csehországban december 12-ig meghosszabbítják a szükségállapotot. Az országban október 5-én hirdettek szükségállapotot, amelyet a hónap végén november 20-ig meghosszabbítottak. A szükségállapot lehetővé tette a kormánynak, hogy a társadalmi és gazdasági életet korlátozó óvintézkedéseket foganatosítson a koronavírus-járvány megfékezésére.

Tavasszal a koronavírus-járvány miatt március 12-től május 17-ig volt szükségállapot az országban. A napi fertőzések számának mintegy tíz napja tartó csökkenése a kormányfő szerint azt mutatja, hogy már sikerült bizonyos eredményeket elérni a járvány terjedésének megfékezésében, és a karácsonyi ünnepek nyugalma érdekében arra szólított fel mindenkit, hogy továbbra is tartsa be az óvintézkedéseket.

A Svéd Királyi Akadémia a maszkviselés újragondolását javasolja

A maszkviselésre vonatkozó ajánlások újragondolását javasolja a Nobel-díjakat odaítélő svéd Királyi Tudományos Akadémia. A svédországi védekezés elsősorban az önkéntes társas távolságtartásra összpontosított, és a Közegészségügyi Hivatal kétségét fejezte ki a maszkviselés hatékonysága kapcsán, míg Európában a legtöbb helyen kötelező a maszk viselése nyilvános helyen.

A Királyi Tudományos Akadémia csütörtöki jelentése szerint azonban az arcmaszkok szerepet játszhatnak a fertőzés csökkentésében, elősorban zárt térben. "Remélem, hogy a mostani vita tanulságát komolyan veszik, függetlenül attól, amit a közegészségügyi hatóság mond" - jelentette ki Staffan Normark, az akadémia Covid-19-cel foglalkozó szakértő csoportjának vezetője.

Kevés svéd hord nyilvánosan maszkot, sőt általánosságban a politikusok sem viselik nyilvános megjelenéskor. A Közegészségügyi Intézet álláspontja szerint a maszk hamis biztonságérzetet ad a viselőjének, ami alááshatja a társas távolságtartást.

A rekordszámú új fertőzött diagnosztizálása után Svédország a hét elején a világjárvány kezdete óta a legszigorúbb intézkedéseket vezette be, egyebek mellett nyolc főre korlátozva nyilvános rendezvényeket. A maszkok forgalma is növekvőben van, az Apotea gyógyszertár novemberben 360 százalékkal növelte az eladásait októberhez képest.

A SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19-betegség miatt több mint 6300 svéd halt meg, a lakosságra számított arányszám jóval magasabb, mint a többi skandináv országban, bár valamivel alacsonyabb, mint a nagyobb európai országokban, például Spanyolországban.

Szigorítják a határellenőrzéseket Görögország északi határain

Szigorítják a határellenőrzéseket Görögország északi, Albániával, Bulgáriával és Észak-Macedóniával közös határain a koronavírus-járvány miatt. Ezeken a határszakaszokon gyorsteszteknek vetik alá az említett három ország felől érkezőket, illetve bezárnak két határátkelőt az utasforgalom előtt.

Péntek reggel hat órától lezárják Krisztallopigi határátkelőt az albán határon, illetve a bolgár határon lévő Nimfea átkelő csak teherforgalom előtt marad nyitva. Továbbra is nyitva maradnak a Kakavia (albán határ), az Evzonoi (észak-macedón határ) és a Promahonasz (bolgár határ) átkelők.

A szárazföldi határokon beutazóktól megkövetelik a beutazást megelőző 72 órában elvégzett koronavírus-teszt negatív eredménye mellett a görög közegészségügyi, illetve polgári védelmi hatóságok által helyszínen elvégzett gyorstesztet is. Az újbóli negatív teszteredmény esetén tovább engedik a beutazókat a tartózkodási helyüket igazoló űrlap benyújtása mellett. A gyorstesztek elvégzésére vonatkozó kötelezettség nem terjed ki a repülőgépen érkezőkre. 

Görögországban november 13-tól éjszakai kijárási tilalmat léptettek életbe a koronavírussal fertőzöttek számának ugrásszerű növekedése miatt. A tilalom este kilenc órától reggel öt óráig van érvényben. Az utcára menni kizárólag munkavégzés vagy más nyomós indok, például egészségügyi okok miatt lehet.

A nemzetközi repülőjáratokat nem állították le a hatóságok, viszont jelentősen, a minimumra korlátozták a belföldi légijáratok számát. A külföldről érkező utasoknak legfeljebb három napja elvégzett - negatív - PCR-teszteredményt kell felmutatniuk.

A csaknem 11 milliós Görögországban a fertőzöttek napi száma 1600 és 3000 között ingadozik. Az eddigi csúcsértéket november 12-én jelentették 3316 fertőzöttel. A járvány kirobbanása óta 85 261 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 1347-en hunytak el a kórban. A meggyógyultak száma 23 074.

Franciaországban harmadik napja csökkennek a járványügyi mutatók

Az egymást követő harmadik napon csökkent Franciaországban a koronavírus-fertőzéssel kórházban ápoltak száma, ami arra utal, hogy a második hullám lecsengőben van. Kórházban jelenleg 32 324 fertőzöttet ápolnak, közülük 4653-an vannak intenzív osztályon, az előző napi 4775-höz és az egy héttel ezelőtti 4900-hoz képest. A reprodukciós ráta már csak 0,65 és 0,89 között mozog, ami felmúlta az egészségügyi hatóságok várakozásait, ugyanis a tavaszihoz képest kevésbé drasztikus karantén ugyanazt az eredményt hozta, mint a szigorúbb lezárás, amikor is 55 nap alatt 0,67-re sikerült csökkenteni a rátát. A pozitív tesztek aránya 15,5 százalék volt csütörtökön.

Az elmúlt 24 órában ugyanakkor még mindig 21 150 új estet jelentettek a hatóságok, 2200 betegfelvétel történt a kórházakban és 311-en kerültek intenzív osztályra. Az elhunytak száma szerda óta 436-tal 47 127-re emelkedett.

A sajtótájékoztatón Olivier Véran egészségügyi miniszter aggodalmát fejezte ki a franciák mentális egészsége miatt. Szerinte ugyanis a járvány "egyik sötét oldala a lehangoltság". "Az idegesség, a stressz, a nyugtalanság, a depresszió, a járvány pszichológiai hatása valós. Nem mindenki szenved tőle, de mindenkit érint" - mondta a tárcavezető. Jelezte, hogy ezért megnövelik a pszichológusok számát, akik az ingyenesen hívható zöld számokon fogadják a támogatásra szorulók hívásait. A hét elején a tárca már jelezte, hogy a depresszióban szenvedők száma megduplázódott szeptember vége és november eleje között.

A franciák mentális egészségének romlása azért is aggasztja a kormányt, mert a tavaszi lezáráskor a diákok harmada küzdött pszichológiai problémákkal, s arra lehet számítani, hogy a depresszióval küzdők aránya a mostani általános karantén után tovább fog nőni, elsősorban a munkanélküliekké válók és a pszichológiai problémákkal küzdők körében.

Miután az elzártságot az idősebb emberek is nehezen viselik, az idősotthonkban - ahol ezúttal a járványhelyzet nem annyira súlyos mint tavasszal volt - a látogatás szigorú óvintézkedésekkel engedélyezett. Áprilisban az otthonok felében, ezúttal csak ötödében, mintegy 1600 intézményben jelent meg a koronavírus.

A második hullám legnagyobb meglepetése, hogy az egyik legsűrűbben lakott európai nagyvárosban, Párizsban, ahol a nyár végén a déli Marseille mellett a legaggasztóbb volt a helyzet, a tavaszinál alacsonyabban tetőzött a járvány. A súlyos betegek száma a tetőzéskor nem haladta meg a 330-at, ami fele annyi, mint az első hullám legnehezebb napjaiban volt. A fővárosi kórházi ellátórendszer olyannyira jól bírta a terhelést, hogy más régiókból is tudtak betegeket fogadni. Szakemberek szerint a karantént megelőzően az éjszakai kijárási korlátozás elrendelése, a bárok és éttermek bezárása, valamint az a tény, hogy a párizsiak fegyelmezetten viselik a szájmaszkot augusztus közepe óta kül- és beltérben, nagyban hozzájárult az eredményhez.

A harmadik hullám elkerülésére a párizsi városháza már megkezdte egy négyfokú riasztási szint kidolgozását, amelyet a jövőben a reprodukciós ráta változása alapján léptetne életbe az önkormányzat.

Az olasz miniszterelnök szerint karácsonykor visszafogottan kell ünnepelni

Giuseppe Conte kormányfő szerint karácsonykor visszafogottan kell ünnepelni Olaszországban. Közben egy nap alatt több mint 36 ezer új beteget szűrtek és 653-an haltak meg az országban az egészségügyi minisztérium csütörtök esti adatai szerint. "Nincs puszilkodás, nincs egymás ölelgetése, kerülni kell a nagy vacsorákat szenteste, józan ésszel kell ünnepelni" - mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint egy hét korlátok nélküli ünneplésnek "meg lehet az ára, így januárban a járványgörbe ismét megugorhat, és ezt nem engedhetjük meg magunknak".

Sajtóértesülések szerint az utóbbi hetekben bevezetett korlátozások december 3-i határideje után a hatóságok enyhíteni fognak, ha ezt a járványgörbe megengedi. A korlátozások oldásával a kereskedelmet és vendéglátást is segíteni kívánják. A karácsonyi ünnepek alatt azonban ismételt szigorításra készülnek az országon belüli mozgás, a családi összejövetelek és tömörülések fékezésére.
Egy nap alatt 36 176 új fertőzöttet szűrtek a korábbi több mint 34 ezer után, de húszezerrel több tesztelés végzésével. Az aktív betegek száma meghaladta a 760 ezret. Az elmúlt 24 órában 653 beteg halt meg a korábbi 753-hoz képest. A halottak létszáma elérte a 47 870-t. A legtöbb új fertőzöttet továbbra is Lombardia tartományban regisztrálták, ahol a halottak száma február óta túllépte a húszezret.

Az oktatási miniszter már a tantermi tanítás téli szünet utáni újraindításáról beszélt a gimnáziumok első osztályától kezdve, amelyek jelenleg digitális tanításra álltak át. Szakértő orvosi vélemények szerint azonban januártól a járványhelyzet kritikus időszaka kezdődhet, ahogyan idén is történt.

Amerikai járványügyi hivatal: az idei hálaadáskor mindenki maradjon otthon

Az amerikai járványügyi hivatal (CD) arra kérte csütörtökön az ország lakosságát, hogy hálaadás ünnepére, amikor általában sokat utaznak és családi találkozókat tartanak az emberek, ezúttal a koronavírus-járvány miatt maradjanak otthon. A hálaadás idén november 26-ára esik.

Az Egyesült Államokban az utóbbi egy hétben több mint egymillió új fertőzöttet regisztráltak - csak az utóbbi egy napban kétszázezret -, és szerte az országban az egyes államok különböző új kijárási korlátozásokat vezetnek be a járvány újabb hulláma miatt. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó éppen csütörtökön jelentette be, hogy az állam legnagyobb részén este 10 órától hajnali 5-ig kijárási tilalom lesz egy hónapig.

A kormány bejelentette, hogy egy hónappal - december 21-éig - meghosszabbítják az utazási korlátozást Kanadába és Mexikóba. Az árufuvarozást nem akarják korlátozni, de a szárazföldi határokon csak azok a magánemberek léphetnek át, akiknek ez feltétlenül szükséges. A legtöbb európai ország nem fogadja az amerikai álampolgárokat, csak kivételes esetben.

A második közel-keleti járványhullám veszélyére figyelmeztetett a WHO

A koronavírus-járvány második közel-keleti hullámának veszélyére figyelmeztetett csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ahmed al-Mandhari, a WHO térségbeli igazgatója kairói sajtótájékoztatóján aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a régióban egyes országok enyhítenek a védekezésen. Az alapvető járványügyi intézkedéseket - a közösségen belüli távolságtartástól a maszkviselésig - továbbra sem gyakorolják kellőképpen az emberek, erről árulkodnak a régió túlzsúfolt kórházai is - mondta.

A térségben több mint 3,6 millió ember fertőződött meg a koronavírussal, és több mint 76 ezer halt meg a fertőzés következtében az elmúlt kilenc hónapban.Előző héten az újabb koronavírus-fertőzéses esetek több mint 60 százalékát Iránból, Jordániából és Marokkóból jelentették. A mutatók szintén magasak Pakisztánban és Libanonban is, ahol korlátozásokat vezettek be a héten. A legtöbb napi halálesetet Jordániában, Tunéziában és Libanonban jelentették.

A helyzet Iránban a legsúlyosabb a térségben, ahol az "egekbe szökött" az új esetek száma, a kórházak megteltek. A napi halálesetek számát illetően az elmúlt két hétben hatszor is megdőlt a rekord a perzsa államban, ahol már több mint 43 ezren haltak meg a fertőzés következtében, a legtöbben a Közel-Keleten. A halálesetek növekvő száma arra kényszerítette az iráni kormányt - amely vonakodott korlátozásokat bevezetni azok gazdasági hatása miatt -, hogy szigorítson a korlátozásokon a fővárosban, Teheránban és más nagyobb városokban. A járvány azonban egylőre nem mutatja az enyhülés jeleit Iránban.

A koronavírusjárvány-helyzet súlyosbodott Tunéziában is. Faiszal Ben Szálih egészségügyi főigazgató mindazonáltal arról számolt be, hogy enyhítettek a korlátozásokon annak érdekében, hogy megpróbáljanak "óvatosan együtt éljenek" a vírussal, miután tisztségviselők arra a következtetésre jutottak: a vesztegzár "megöli a gazdaságot és katasztrofális társadalmi következményekkel jár". A WHO regionális igazgatója óvatosan üdvözölte a készülő, hatásosnak ígérkező oltóanyagokról szóló híreket, mindazonáltal úgy vélekedett, hogy még messze van a járvány vége.