Romániában szerdán már több mint kétszáz, a koronavírus-járványnak tulajdonított halálesetet jelentett a stratégiai kommunikációs törzs (GCS), de Klaus Iohannis államfő szerint a bukaresti hatóságok egyelőre nem számolnak azzal, hogy a karácsonyi ünnepek időszakában teljes vesztegzár alá vonják az országot - derül ki az MTI híradásából.

Az országban hétfőtől léptették életbe az - iskolák, beltéri vásárok, vendéglők bezárásával, magánrendezvények betiltásával, éjszakai kijárási tilalommal és kötelező maszkviseléssel járó - újabb szigorításokat, amelyeket részleges karanténként értelmezett a román média. Az államfő szerint két-három héten belül remélhető eredmény az újabb szigorításoktól, amelyek a lakosság egészségének védelmét, az egészségügyi ellátó rendszerre nehezedő rendkívüli nyomás enyhítését célozzák.

Az utóbbi 24 órában újabb csaknem tízezer fertőzést diagnosztizáltak, ami csaknem másfélszerese az utóbbi két hét átlagának. A szerdai összesítésben szereplő 203 haláleset 75 százalékkal haladja meg a kéthetes átlagot. A koronavírusos betegeknek elkülönített kórházak intenzív osztályain a telítettség országos szinten a 90 százalékot közelíti. A nagyvárosokban már hetek óta helyhiány van a kórházakban, sokhelyütt helyhiány miatt a sürgősségi ügyeleteken hagyják, és ott próbálják életben tartani a válságos állapotban beérkező koronavírusos betegeket.

Médiajelentések szerint Temesváron a járványkórházak telítettsége miatt arra készülnek, hogy otthoni használatba adják az oxigéndúsítókat, amelyeket az enyhébb tüneteket produkáló fertőzöttek a családorvosok online felügyelete mellett önállóan kezelnének. A temesvári mentőszolgálat vezetője szerint az utóbbi hetekben csaknem duplájára emelkedett az eseteik száma. A város polgármestere a közszállítási vállalat kisbuszait ajánlotta fel arra az esetre, ha a mentőszolgálat járműparkjával már nem tudnak eleget tenni a segélyhívásoknak.

A GCS kimutatásaiból az látszik, hogy az erdélyi megyékben és Bukarestben terjed leggyorsabban a fertőzés, de a román média szerint ez azzal is összefüggésben áll, hogy az ország fejletlenebb térségeiben jóval kevesebbet tesztelnek. Szeben megyében az utóbbi két hétben a lakosság 7,2, Kolozs megyében a lakosság 6,9, Temes megyében a lakosság 6,5 ezreléknél mutatták ki a fertőzést.
Szerda délutántól a megyei hatóságok döntése alapján két hétre vesztegzár alá vonták Nagybányát, miután a fertőzési arány az utóbbi két hétben megközelítette a lakosság 6,5 ezrelékét. Máramaros megye székhelye az első több mint százezres lakosságú romániai nagyváros, amely karantén alá került, de a fertőzöttségi ráta szempontjából a vesztegzár elrendelését még halogató Nagyszebenben (11 ezrelék), Gyulafehérváron (9,1 ezrelék), vagy Temesváron (7,8 ezrelék) rosszabb a helyzet.

Spanyolország negatív PCR-tesztet kér

Spanyolország negatív PCR-tesztet kér a kockázatosnak minősített országokból érkezőktől november 23-tól. A szűrővizsgálatot az utazás előtt 72 órával kell elvégeztetnie mindenkinek akár spanyol, akár más ország állampolgára. Az akkreditált laboratóriumok leleteit spanyol és angol nyelven fogadják el papíralapon vagy elektronikus formában.

Kockázatosnak azokat az országokat tekintik, amelyek vörös jelzéssel szerepelnek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) járványügyi térképén. Európán kívül pedig azokat, ahol százezer emberből több mint 150-en fertőzöttek.

Spanyolországban eddig nem volt feltétele a beutazásnak a negatív vizsgálati eredmény, noha például a madridi autonóm tartomány vezetése hónapok óta kérte a központi kormányt a belépési feltételek szigorítására a főváros nemzetközi repülőterén. A Kanári-szigetek autonóm kormánya múlt héten döntött úgy, hogy negatív PCR-tesztet kér a területére érkezőktől, miután az ottani kedvező járványügyi helyzet miatt az utóbbi időben ismét megélénkült az idegenforgalom.

A legújabb adatok szerint kezd csökkeni a fertőzés terjedésének üteme Spanyolországban, de a helyzetet továbbra is aggasztónak tartják, mivel magas a kórházban és intenzív osztályon kezeltek száma, és ezért még jóideig fenn kell tartani a korlátozó intézkedéseket. Az egészségügyi minisztérium legfrissebb, szerdai jelentése szerint az elmúlt 24 órában csaknem kilencezer új fertőzöttet igazoltak az országban. A regisztrált esetszám pedig egy nap alatt több mint 19 ezerrel emelkedett.

A járvány kezdete óta egymillió 417 ezer embernél igazolták a koronavírus-fertőzést. Jelenleg százezer emberből 514-en fertőzöttek, ami enyhe javulást mutat a pénteki 525-höz képest. A koronavírus több mint 1200 ember halálát okozta az elmúlt egy hétben, az áldozatok száma átlépte a 40 ezret.

Spanyolországban az eldobható maszkokra április végén hatósági árat vezettek be a visszaélések elkerülése érdekében. Azóta legfeljebb 0,96 eurót (341 forint) kérhetnek el darabjáért a kereskedők. A szájmaszkokat nyár óta minden szabadtéri és zárt nyilvános helyen kötelező viselni.

Olaszországban túllépte az egymilliót a fertőzöttek száma

Túllépte az egymilliót a koronavírus-járványban február vége óta megbetegedett olaszok száma, miközben az utóbbi hetekben bevezetett fokozatos korlátozásokkal a járványgörbe stabilizálódni tűnik az egészségügyi tárca szerda esti adatai szerint. Egyedül a halottak napi száma maradt továbbra is magas, 623.

Egy nap alatt 32 961 új fertőzöttek szűrtek több mint 225 ezer teszteléssel. A február 22. óta számolt fertőzöttek száma elérte az 1 028 424-t. A napi esetszám az utóbbi napokban stabilizálódott, vagyis nem emelkedett jelentősen harmincezer fölé az október eleje óta fokozatosan, négy egymás utáni szigorítással bevezetett korlátozó intézkedéscsomagnak köszönhetően. A naponta végzett tesztelések és az ezeken szűrt fertőzöttek aránya 14,6 százalékra csökkent a korábbi majdnem húsz százalékról.
Az aktív betegek száma meghaladja a 613 ezret, kórházban majdnem 30 ezren vannak, intenzíven több mint háromezren.

A legtöbb új beteget továbbra is Lombardia tartományban szűrték, valamivel több mint nyolcezret, második helyen Campania áll több mint háromezer beteggel. A halottak száma egy nap alatt 623 volt, amely a legmagasabb adatnak számít a járvány első hulláma tetőzésekor, április 6-án mért óta. A halottak száma elérte a 42 953-t.

Szerdától közepesen veszélyes, vagyis narancssárga színű fokozatba lépett Abruzzo, Umbria, Liguria, Basilicata és Toscana tartomány, a már ide sorolt Szicília és Puglia után. Kiemelten veszélyesnek számít továbbra is Lombardia, Piemonte, Valle d'Aosta, Alto Adige, Calabria és Bolzano térsége.
A kormány bejelentései szerint a járványgörbe stabilizálása miatt egyenlőre nincsen szükség további szigorításra, vagy az ország teljes lezárására.

Pénteken döntenek a jelenleg kevéssé veszélyesnek tartott Campania besorolásának emeléséről. Az egészségügy minisztérium felügyelőket küldött a tartományi székhely, Nápoly négy kórházába, miután felvételek készültek a helyhiány miatt a kórházak parkolójában kezelt betegekről, akiket saját autóikban kötötték rá az oxigénpalackra. Szerdán a legnagyobb dél-olaszországi kórházként ismert, nápolyi Cardarelli kórházban egy beteget a mellékhelyiségben halottan találtak. A minisztérium egy nagyméretű Covid-19 kórház felállítását tervezi Nápolyban.

Az umbriai Perugia kórházaiban a fegyveres erők tábori kórházat állítottak fel a betegek elhelyezésére. Helyhiánnyal küzdenek a lombardiai Monza város térségében is, ahol az egészségügyi hatóságok magánklinikákat foglaltak le a betegek elhelyezésére.

A francia kórházban kezeltek száma megközelíti az áprilisi rekordot

A francia kórházakban koronavírus-fertőzéssel kezeltek száma megközelíti a tavaszi tetőzés szintjét, de az intenzív osztályok kevésbé terheltek a jobb betegellátásnak és szervezettségnek köszönhetőe. Jóllehet a második hullám még emelkedőben van, három héttel a nagyvárosokban bevezetett éjszakai kijárási tilalom és tíz nappal az általános karantén bevezetése után a koronavírus reprodukciós rátája a korlátozások előtti 1,4-ről 0,9-re csökkent, ami azt jelenti, hogy már nem minden fertőzött adja tovább a betegséget, s így a járvány húzódik vissza.

Szerda este a kórházakban 31 946 fertőzöttet ápoltak, ami megközelíti az április 14-i 32 292-es rekordot. Jelentős különbség azonban az első hullámhoz képest, hogy tavasszal a tetőzést megelőző napokban 7200-an voltak lélegeztetőgépre kapcsolva, szerda este azonban csak 4789 volt a súlyos betegek száma. A múlt pénteki több mint 60 ezres rekord után a fertőzöttek száma az elmúlt 24 órában 35 879-cel 1 millió 865 ezer 538-ra emelkedett, az elhunytak száma pedig 328-cal nőtt, s elérte a 42 535-öt.

Az előző napokban még csaknem ötszázan vesztették életüket a Covid-19-fertőzésben. A járvány második hullámának tetőzését a hét végére várják a szakemberek, de a tavaszihoz hasonló kórházi betegszám mellett kevesebb súlyos esettel. Ennek oka, hogy a fertőzötteket hamarabb kiszűrik, az ellátás minősége javult, így rövidebb időre kerülnek az emberek kórházba, s kevesebben vesztik életüket.

Az első hullámban különösen fertőzött két régióban, a Párizs környéki Ile-de-France-ban és Elzászban ezúttal nincs túlterheltség, az ország középső részén található, Lyon központú Auvergne-Rhone-Alpes régióból azonban a hét folyamán csaknem száz beteget szállítanak át más régiókba, s Bourgogne-Franche-Comté-ban is ötven százalékkal emelkedett az elmúlt héten a betegfelvétel.

A járvány által leginkább sújtott megye azonban a svájci határ mentén fekvő Savoie. Itt 100 ezer lakosra jelenleg 1167 fertőzött jut, amely 2,5-szer nagyobb, mint az országos átlag. A fertőzöttek tömegesen érkeztek az elmúlt napokban a helyi kórházakba, ahol 448 beteget látnak el a tavaszi 127-hez képest, ezért meg is kezdődött a stabil állapotban lévő betegek átszállítása az ország kevésbé túlterhelt nyugati megyéibe. A helyzet azzal magyarázható, hogy a határ svájci oldalán, a közeli Genfben 100 ezer lakosra már több mint 2 ezer fertőzött jut.

Jean Castex miniszterelnök csütörtök este sajtótájékoztatón értékeli a járvány miatti korlátozások eddigi eredményeit, de sajtóértesülések szerint a kormány egyelőre nem tervezi a szigorítások enyhítését, s a középiskolák bezárást is fontolgatja annak érdekében, hogy a 14 és 18 év közötti korosztályban ne kapjon új erőre a járvány.

Görögországban péntektől éjszakai kijárási tilalmat léptetnek életbe

Görögországban péntektől éjszakai kijárási tilalmat léptetnek életbe a koronavírussal fertőzöttek számának ugrásszerű növekedése miatt. A tilalom este kilenc órától reggel öt óráig lesz érvényben. Az utcára menni kizárólag munkavégzés vagy más nyomós indok, például egészségügyi okok miatt lehet.

A görög hatóságok szerdán 2752 új koronavírusos fertőzöttet azonosítottak és 43 halálos áldozatról számoltak be annak ellenére, hogy napközben is szigorú kijárási korlátozások vannak életben. Az emberek ugyanis csak SMS-ben kérhető hatósági engedéllyel hagyhatják el otthonaikat.

A korlátozások ellenére továbbra is sűrű a forgalom az országban - közölte Hardaliász az ERT közszolgálati televízió műsorában nyilatkozva. Szerinte a görögök szükségtelen utakat tesznek, miközben nagyon kritikus a helyzet. A tárcavezető-helyettes szerint különösen aggasztó a helyzet Szalonikiben, ahol a fertőzöttségi mutató 32 százalék. Az egészségügyi ellátás az összeomlás szélén áll. A görög egészségügyi ellátórendszerben ráadásul jelentős megszorítások voltak a pénzügyi válság nyomán.

Szombat óta Görögországban csak a lakossági alapellátást biztosító üzletek, így a gyógyszertárak és élelmiszerboltok tartanak nyitva. Az év eleji karanténtól eltérően nyitva tartanak viszont az óvodák és az általános iskolák. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban ugyanakkor távoktatást vezettek be.
A csaknem 11 milliós Görögországban eddig 63 321 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 909-en hunytak el a kórban. A meggyógyultak száma 23 074.

A koronavírus-fertőzés fő hajtóerői az Egyesült Államokban

Az éttermek, a kávézók, az edzőtermek és más beltéri helyszínek voltak a felelősök a koronavírus-fertőzések mintegy 80 százalékáért a járvány első hónapjaiban az Egyesült Államokban, kutatók elemzése szerint.

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Stanford, az Északnyugati Egyetem, a Microsoft Research és a Chan Zuckerberg Biohub kutatói tíz amerikai nagyváros - New York, Los Angeles, Chicago, Dallas, Washington, Houston, Atlanta, Miami, Philadelphia és San Francisco - lakosainak a mozgását modellezték a március 1. és május 2. közötti mobiltelefonos adatok alapján. Mintegy 98 millió amerikai mozgását követték nyomon otthonukból 553 ezer helyre. Ezen helyszínek területének nagysága alapján kiszámolták, hogy hány ember tartózkodott egy időben négyzetméterenként az adott helyszínen.

Kiszámolták azt is, hogy hány fertőzés történhetett az adott helyen, és kimutatták, hogy csupán egy kicsiny számú "szuperterjesztő hely" a felelős a fertőzések többségéért - olvasható a LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Chicagóban például az ilyen közösségi helyszínek 10 százaléka volt a felelős a fertőzések 85 százalékáért.

"Az éttermek messze a legkockázatosabb helyek, négyszer olyan kockázatosak, mint az edzőtermek és a kávézók, amelyeket a szállodák követnek az új fertőzések tekintetében" - idézte a The New York Times című amerikai napilap honlapja Jure Leskovecet, a Stanford Egyetem kutatóját, a tanulmány egyik vezető szerzőjét, aki újságíróknak egy videokonferencián ismertette eredményeiket.
A kutatók szerint ezek a helyszínek azért kockázatosabbak, mert több ember tartózkodik ott egyszerre hosszabb ideig.

A kevésbé kockázatos helyek között említették az autókereskedéseket és a benzinkutakat. A beltéri közösségi helyszínekre összpontosítva a kutatók a részleges korlátozó intézkedések hatását is modellezni tudták. Kimutatták, hogy ha például az éttermeknek csak kapacitásuk 20 százalékának a kihasználást engedélyezik, az 80 százalékkal csökkenti a fertőzések számát ezeken a vendéglátóhelyeken, miközben azok vendégeik mintegy 60 százalékát megőrizhetik.

A kutatók megjegyezték, hogy modelljükben nem szerepel valamennyi közösségi helyszín, köztük az iskolák és az irodák. Ráadásul tanulmányukban a járvány kezdetéről származó adatokat használtak, amelyek nem feltétlenül alkalmazhatók a fertőzés terjedésére napjainkban. Például ma már az emberek jobban szem előtt tartják a közösségi távolságtartást, vagy maszkot viselnek az éttermekben.

Közegészségügyi szakemberek megjegyezték, hogy számos új járványgóc az Egyesült Államokban napjainkban kisebb, az emberek otthonaiban tartott összejövetelek nyomán alakul ki. Ennek ellenére a szakemberek remélik, eredményeik segítséget nyújthatnak az illetékesnek abban, hogy a második hullámban milyen korlátozásokat rendeljenek el, és útmutatást adhatnak az újranyitásokhoz.