Az orosz ügyészség hatvan év után megoldotta a köztudatba Gyatlov-rejtélyként bevonult esetet, vagyis azt, hogy mi történt 1959-ben az Igor Gyatlov vezette kilencfős turistacsoporttal, melynek tagjai a Szverdlovszki területen furcsa körülmények között haltak meg - derül ki az MTI híréből.

Az eredetileg tízfős csoportból öt fő az Uráli Műszaki Főiskola 4.-5. évfolyamos diákja volt, hárman a főiskolát frissen végzett mérnökök, a csoport vezetője, Igor Gyatlov pedig a főiskola 5. évfolyamára járt. A Kourovszkaja turistabázis hegyi túravezetője később csatlakozott a túrázókhoz. A csoport sítalpon akarta megtenni az 350 kilométeres utat két és fél hét alatt, hogy elérjen két uráli hegycsúcsot. Az embert próbáló sítúrára a kommunista párt XXI. kongresszusának tiszteletére vállalkoztak, ám sosem tértek vissza.

Tavaly, 2019 februárjában, hatvan évvel a turisták titokzatos halála után a főügyészség bejelentette, hogy felülvizsgálja a Gyatlov-ügyet. Az ellenőrzés során összehasonlító elemzésnek vetették alá a turisták sérüléseit, ebből pedig az derült ki, hogy a turisták halálát - három ember kivételével - kihűlés okozta.

A több mint hat évtizede történt esetet elemző szakértők szerint a csoport egy lezúduló lavina miatt sietve elhagyta a sátrát, de nem estek pánikba. A sátortól mintegy ötven méterre, egy kősáncnál húzták meg magukat azt remélve, hogy az védelmet nyújt nekik egy újabb lavinától. Egy idő után azonban visszafordultak, viszont a rendkívüli rossz látási viszonyok miatt - legfeljebb 6-16 méteres lehetett a látótávolság - nem találták meg a sátraikat, így eltévedtek.

Harminc méter megtétele után egy cédrushoz értek, és tüzet gyújtottak. Másfél óra múlva a tűz kialudt, és ketten szinte azonnal megfagytak a mínusz 40-45 Celsius-fokos fagyban. A csoport egy része megpróbált a nyomokat követve, kúszva visszatérni a sátorba, de ők is azonnal megfagytak, mihelyt elhagyták az erdőt, amely némelyest védte őket a fagyos széltől. A csoport másik négy tagja később ugyanabban az irányban indult el, de ők nem kúszva, hanem a havat tömörítve, belemélyedve próbáltak haladni, aminek következtében elmozdult a három méter vastag hóréteg, elsodorta és maga alá temette őket. Az ő sérüléseiket a szakértők szerint a több tonnányi hó nyomása okozta, súlyos töréseket szenvedtek

Az ügyészség ezzel lezártnak tekinti a hatvanegy éve történt tragédia utáni nyomozást, amely Gyatlov-rejtélyként vonult be a köztudatba. A furcsa körülmények között történt tömeghalál okát az elmúlt évtizedekben sokféleképpen próbálták magyarázni, egyesek azt állították, hogy szökött bűnözők támadtak rájuk, vagy a helyi lakosok végeztek velük, esetleg vita bontakozott ki közöttük, és egymás torkának estek, vagy állatok marcangolták szét őket. Sci-fibe illő magyarázatok is születtek, elsősorban amiatt, mert szanaszét heverő a holttesteken furcsa sérülések voltak, hiányoztak egyes testrészeik, és megmagyarázhatatlan elszíneződések voltak a bőrükön.

Az Urál északi részén fekvő Otortyen hegyet, ahol 1959 februárjában a turisták életüket vesztették, a csoport vezetőjéről Gyatlov-hágónak nevezték el.