A tudósok már két éve megállapították, hogy a Kljucsevszkaja vulkáni csoporthoz tartozó Bolsaja Udina vulkán szeizmikus aktivitása növekszik. Az elmúlt évben május és július között 559 földrengést regisztráltak a vulkán alatt. A tudósok ezt követően hivatalosan módosították a vulkán besorolását inaktívról aktívra. Idén februárban egy, a Richter-skála szerinti 4,3-as erősségű rengést észleltek - írják a szakértők a vulkanológiai és geotermikai nemzetközi szaklapban (Journal of Volcanology and Geothermal Research).

Azok a vulkánok, amelyekben régóta nem történt mozgás, különösen veszélyesek. Az aktív vulkánoknál az energia nem tud a belsejükben felhalmozódni. Az inaktívaknál ez másként van, ott katasztrofális lehet egy kitörés, írja az MTI.

Ha hamufelhőket bocsát ki, azok több ezer kilométer távolságba is eljuthatnak. Bekerülve a sztratoszférába, a részecskék nagyon könnyen eljuthatnak a világ egy másik részére és megváltoztathatják a klímát. A légiközlekedésre is hatással vannak a hamufelhők, már kis koncentrációban is veszélyt jelentenek, a hamu ugyanis eltömítheti a gépek turbináját. Így például 2010-ben az Eyjafjallajökull izlandi gleccservulkán kitörésekor hatalmas mennyiségű hamut jutott a levegőbe, egy időre megbénítva Észak- és Közép-Európa légiközlekedését.

Az északkelet-ázsiai Bolsaja Udina nem az egyetlen vulkán, amelyben mozgás kezdődött. Körülötte mintegy 20 kilométeres távolságban több mint 10 további vulkán van, melyek közül három nagyon aktív.