Az egykori katonatiszt mindössze 48 kilométerre volt 1600 kilométeres útja végétől, amikor pénteken segítséget kért. Helikopterrel kórházba szállították. Családja hétfői közlése szerint az 55 éves férfi "összes szervének leállása miatt" hunyt el a chilei Punta Arenas kórházában - olvasható az MTI hírei között.

Egy nappal korábban bakteriális hashártyagyulladással operálták, amely bizonyos esetekben szeptikus sokkhoz, az egész szervezetre kiterjedő fertőzéshez vezet.

Hetvenegy nap alatt Worsley majdnem 1500 kilométert tett meg, felszerelését egy szánkón húzta maga után. Azután döntött útja megszakítása mellett, hogy két napig nem tudta elhagyni sátrát. "A 71 egyedül töltött nap, a csaknem 1500 megtett kilométer hatására testi erőm felőrlődött. Szomorúan kell jelentenem, ilyen közel a célhoz, hogy utazásom véget ér" - állt Worsley antarktiszi közleményében.

100 évvel ezelőtt megkezdett tervet akart befejezni

Ernest Shackleton egy évszázaddal ezelőtti, be nem fejezett antarktiszi expedícióját kívánta végigvinni Worsley. Shackleton 1908 októberében indult útnak azzal a céllal, hogy ő lesz a világon az első, aki eléri a Déli-sarkot. Csapatával 155 kilométeres távolságig jutott, de a szélsőséges körülmények miatt visszafordulásra kényszerült. A csapat Endurance nevű hajója jégtorlaszok áldozatává vált, maguk is a hómező fogságába estek és csak 1916 augusztusában menekültek meg a csodával határos módon. Abban az időben ennyire közel még nem ért ember a Déli-sarkhoz. Henry Worsley Shackleton egyik társának, Frank Worsleynek a leszármazottja.

Expedíciójával több mint százezer fontot (41 millió forintot) gyűjtött a sebesült katonák számára - közölte Worsley felesége. Támogatói között volt Vilmos herceg brit trónörökös is, aki elmondta: Worsley személyében ő és öccse, Harry barátjukat veszítettek el. "Rendkívül bátor volt és eltökélt. Büszkék vagyunk, hogy ismerhettük" - méltatta Worsley-t Vilmos herceg.