Az Iszlám Állam fanatikusai szinte a felismerhetetlenségig lerombolták Nimrúdot, az időszámításunk előtti 13. századból származó asszír régészeti helyet a Tigris folyó bal partján, a maradványokat rablók fosztogathatják és további károsodást szenvedhetnek az UNESCO szakértői szerint, írja az MTI.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének szakemberei szerdán először keresték fel a térséget azóta, hogy az iraki hadsereg november közepén visszafoglalta az észak-iraki települést az Iszlám Állam fegyvereseitől, akik szinte a földdel tették egyenlővé a páratlan kincseket.

A háromezer éves Nimrúdot 2014 nyarán foglalták el az Iszlám Állam fegyveresei, akik az asszír birodalom fővárosának palotáit, templomait már akkor ledózerolták, mondván, véget akarnak vetni a bálványimádásnak. Elpusztították a zikkurátot, az ókori lépcsős tornyot is, amelynek romjai 17 méter magasak voltak.

"A legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk a maradványok, különösen a északnyugati palota alapvető védelmét, mivel ezeket egyáltalán nem védi senki" – mondta Louise Haxthausen, az UNESCO iraki képviselője újságíróknak.

Lajla Szalih iraki régész becslése szerint az ősi romváros mintegy 60 százaléka teljesen odaveszett. Ugyanakkor a hatalmas kőtörmelékek láttán bizakodóan arról beszélt, hogy az ősi kincsek egy része "viszonylag biztonságban lehet alattuk", ellentétben azokkal, amelyeket a fosztogatók már elvittek.

Nimrúd az időszámításunk előtti 13. századból származó asszír régészeti hely a Tigris folyó bal partján, Moszultól 30 kilométerre délre. Asszíria második fővárosát I. Sulmánu-asarídu király (Kr. e. 1273-1244) tette birodalma központjává. Nevezetességei között van a Ninurta templom, az északnyugati palota, a délnyugati palota, a Szargon-palota és a zikkurát, a lépcsős torony.