Összesen 38 millió lakója ellenére a digitális adatok biztonságát, az egészség és testi épség biztonságát, az infrastruktúra jellegét és a személyes biztonság szempontjait figyelembe véve a japán főváros, Tokió végzett első helyen a világ legbiztonságosabb nagyvárosait összegyűjtő listán.

A cnn.com erről szóló cikke, amelyhez az Economist 2015-ös részletes jelenetését használta fel, nemcsak azt nevezi meglepőnek, hogy a világ lesűrűbben lakott városa lett az első, de a lista néhány top szereplőjét is. Így például Szingapúrt (második) és Oszakát ; a laza és liberális Amszterdam viszont már egyszerűen érthető okokból került az ötödik helyre.

A rangsorolás első tíz szereplője között akad bőven megapolisz, például Sydney, Toronto, és a tizedik helyre még épp beférő New York. Az utolsó ötben találjuk Mexikóvárost, Rijádot és Teheránt, az utolsó, ötvenedik helyre a tízmilliós Jakarta került.

Tokió kifejezetten erősen teljesített a digitális biztonság terén, és arra is jó példa, hogy a biztonság egyértelműen kapcsolható egy város gazdagságához és gazdasági fejlettségéhez. A jelentés ugyanakkor kitér rá, hogy a magas életszínvonal máshol, például a Közel-Keleten még nem garancia a magas szintű biztonságra, Abu Dzabi és Rijád is csak az 50-es lista közepe táján helyezkedik el. Ugyanígy, a biztonság nem feltétlenül azonos az élhetőséggel, vagy nem feltétlenül kötődik hozzá.

A részletes Economist-jelentés további izgalmas összefüggéseket tár fel a városok lakóinak közérzete, a technikai fejlettség, a városi környezet és a biztonság kérdése között.