A három, nagy valószínűséggel a 17. század végén elhunyt férfi fej nélküli csontvázát a pincelejárat végén találták a kivitelezést végző munkások. Egy 1722-ből ránk maradt térképvázlaton „G" betűvel jelölték azt a mai kastély helyén álló egykori épületet, amelynek a kastély padlószintje alatt feltárt alapfalai mellett megtalálták a csontvázakat.

Nagy valószínűséggel nem szabályos temetés során helyezték el ott az elhunytakat, ugyanis koporsó, ruházat vagy bármely más használati tárgy maradványa nem került elő. A sír későbbi rongálására utaló nyomok nem láthatók. Az előzetes szakértői vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a három férfi negyven éves kora körül hunyt el, a csontvázakon szabad szemmel látható külsérelmi nyomok nem találhatók.

A csontvázak rétegtani elhelyezkedéséből következtetve valószínűsíthető, hogy az akkor jóval nagyobb kiterjedésű vár fából készült, úgynevezett „huszárvár" falának belső oldalán hantolták el őket, amely ugyanakkor, feltételezhetően egy ostrom során égett meg. Mindebből arra következtethetünk — áll Gyula önkormányzatának sajtóközleményében — hogy a megtalált maradványok katonák csontvázai lehetnek, akik az oszmánok fogságába estek, és a kor szokásainak megfelelően lefejezés áldozatai lettek. A temetés csupán a megégett fa és föld rászórásából állt. A vizsgálatok antropológus szakember bevonásával folytatódnak. A csontok sorsáról még nem született döntés.