Hiába védte eddig EU-s rendelet a légiutasok jogait, mivel a légitársaságok csak igen ritkán fizettek kártérítést a késésekért és járattörlésekért. Egy lapunknak nyilatkozó utas szerint az EasyJet például nemrég törölte egyik délelőtti, Londonba tartó járatát, az utasokat azonban nem tájékoztatták jogaikról. Mint mondta, nem kaptak másik járatra szóló jegyet, a vidéki utasok közül pedig sokan egészen este tizenegyig vártak a repülőtéren arra, hogy a légitársaság szállást biztosítson nekik és/vagy átfoglalja a jegyüket. A járat utasainak többsége - olvasónkkal együtt - azonban megunta a várakozást, és hazament. Később elfogadta a légitársaság ajánlatát a jegy árának visszatérítéséről, arról azonban nem tudott, hogy esetleg kártérítés is járna neki. Végül három nappal később egy Wizz Air géppel jutott ki Londonba.

A hatályos szabályok szerint a járat törlése, vagy késés esetén az utast kártérítés illeti meg, ennek mértéke 300 eurótól 600 euróig terjedhet a késés mértéke és a járat hosszától függően. Az új módosítás ezen kívül előírja a légitársaságoknak, hogy minden repülőtéren, ahova járatot közlekedtetnek, üzemeltessenek információs irodát, ahol az utasoknak felvilágosítást tudnak adni az őt megillető jogokról, és azonnal intézkedni tudnak.

Három órát meghaladó késés esetén az utasokat vagy költségtérítés illeti meg, vagy át kell foglalni a jegyüket a legközelebbi járatra. Rendkívüli esetben az utasoknak szállást és ellátást kell biztosítani legfeljebb öt napig, ha az utas ezt a saját költségén teszi meg, akkor naponta legfeljebb 125 eurós költségtérítés jár.

A dokumentumban meghatározták azokat az eseteket, amikor nem kell kártérítést fizetnie a légitársaságoknak, de írásos formában bizonyítaniuk kell, ezek közé tartozik egyebek mellett a gép madárral való ütközése (bird strike), politikai lázongások, előre nem látható munkaügyi vita.

A tervezet szerint az utas a járatokra magával viheti a fedélzetre alapvető személyes tárgyat, így a kabátját és a kézipoggyászát, illetve legalább egy olyan csomagot, amelyet a reptéri vásárlás során kapott. Korábban egyes fapados légitársaságok, így a Ryanair is, csak egyetlen kézipoggyászt engedélyeztek, ebbe kellett beletenni a duty free boltban vásárolt holmikat is. Ha a duty free zacskó már nem fért a bőröndbe, előfordult, hogy az utasnak fel kellett adnia kézipoggyászát, melynek díja a helyszínen 30 euró volt. A Ryanair idén már engedélyezi, hogy a kézipoggyász mellett egy kisebb csomagot is felvigyenek utasai a fedélzetre.

Gondot jelentett korábban az is, hogy a légitársaságok komoly összegű névátírási díjat követeltek az utasoktól olyan esetekben is, amikor csupán félregépelték valakinek a nevét. Az új szabályozás szerint az elírt nevet a cégek kötelesek ingyen kijavítani, írja a BBC.

Az utasnak három hónapig lenne lehetősége panaszt tenni, amelyre a társaságnak hét napon belül válaszolnia kell, ha két hónapon belül nem válaszol minden felmerülő kérdésre, akkor az a panasz elfogadását jelenti. Az elfogadott tervezet szerint nem lehet megtiltani azon utasok beszállítását, akik a retúrjárat odaútján nem voltak a gépen.

Georges Bach, a parlament közlekedés és turizmus bizottságának tagja, a jelentés készítője a szavazás előtt egy újságíróknak tartott konferencián azt mondta, a légi utasokat megillető jogokat egy 2004-ben megalkotott uniós rendelet szabályozza, de már hatályba lépésekor is több hiányossága volt. Az elmúlt tíz évben a szektor sokat fejlődött, változott, ezért érdemes módosítani a meglévő rendeletet, írja az MTI.

Elmondása szerint az unió azt szeretné, hogy az utazók tisztában legyenek jogaikkal és éljenek is azokkal. Jelezte, hogy felmérések szerint az elmúlt időszakban a légi utasok mindössze 2 százaléka élt jogaival, sokan azt sem tudják, hogy kivel kell felvenniük a kapcsolatot probléma esetén.

Gondot okoz az is, hogy a légitársaságok sokszor kibújnak a kártérítés fizetése alól előre nem látható okokra hivatkozva. Sok olyan esetről tud a bizottság, amikor a társaság megtiltotta az utasnak a beszállást, többen pedig vagy nem engedik, vagy plusz pénzt kérnek a második kézipoggyászért.

Jaromir Kohlicek, a közlekedés és turizmus bizottság másik tagja újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a passzusok minden olyan légitársaságra vonatkoznak, amelyek az unión keresztül repülnek, legyen az uniós, vagy harmadik országbeli légitársaság, és minden utasra vonatkozik, aki az unió bármelyik repülőterén tartózkodik.

A parlament által elfogadott rendeletet a májusi választások után kezdik egyeztetni a tagországok kormányaival.