Az információs rendszert a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ működteti majd. Feladata lesz a légitársaságok által továbbított utasnyilvántartási és előzetes utasadatok kezelése, értékelése, elemzése.

Pintér Sándor belügyminiszter indoklása szerint a schengeni övezeten kívülről érkező vagy oda induló légi járatok utasadatainak kezelése eredményesebbé teszi a hatóságok bűnmegelőző és -felderítő tevékenységét, fokozza az ország és az Európai Unió biztonságát.

A rendszer működésének lényege, hogy a kereskedelmi légi társaságok továbbítják a foglalási rendszerükben lévő adatokat az utasadat-nyilvántartónak, amely kockázatelemzéssel kiszűri azokat, akik érintettek lehetnek a meghatározott bűnözési formákban.

A központ - amely jogosult adatokat kérni a személyiadat- és lakcím-nyilvántartóból - az utasadatokat az átvételt követő öt évig tartja nyilván, ám egy hónap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tennie őket. A személyazonosításra való alkalmasságuk csak bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén állítható vissza.

Célhoz kötötten adatot kérhet ki a rendszerből az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a nemzetbiztonsági szolgálatok.

Egy szintén a belügyminiszter által jegyzett zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával a parlament eltörölte azt a szabályt, hogy a 250 ezer euró értékű letelepedési államkötvényt vásárló, unión kívüli állampolgároktól visszavonják a letelepedési engedélyt, ha fél évnél hosszabb ideig nincsenek Magyarországon. Az indoklás szerint ugyanis egyéb befektetéseik az ezt meghaladó külföldi tartózkodást is indokolttá tehetik.