Amikor XIV. Lajos, a Napkirály 1682-ben udvarát Párizsból Versailles-ba helyezte át, azt tervezte, hogy létesít ott egy operát is, de az végül csak a következő évszázadban készült el. A 2009-ben teljesen felújított létesítmény most induló évadának repertoárján balett, opera (Purcell: Artur király), színdarab (Moliere: Úrhatnám polgár, Denis Podalydes rendezésében) egyaránt szerepel, összesen húsz alkotás mintegy félszáz előadásában gyönyörködhet a közönség.

A kastélyopera különleges, bensőséges kapcsolatot biztosít mind a zenével, mind a színészekkel, mind a tánccal. Maguk a művészek is nagyra becsülik a Párizstól nyugatra fekvő történelmi palota különleges légkörét. Philippe Jaroussky, a világhírű francia kontratenor már szeptember utolsó napjaiban a királyi opera falai között "járatta be" új műsorát, amelyet a legismertebb kasztrált énekes, Farinelli (1705-1782) emlékének szentel.

"Versailles rendkívüli hely. Persze ragaszkodni kell bizonyos történelmi szempontokhoz, de a fő az, hogy a különböző előadóterek számos projekt megvalósítására nyújtanak lehetőséget" - mondta az AFP-nek Laurent Brunner, a Chateau de Versailles Spectacles igazgatója. Előadásokat ugyanis nemcsak a királyi operában tartanak, hanem a híres tükörteremben, a Chapelle royale királyi kápolnában és a Salle des Croisades teremben is, amely a keresztes hadjáratokról kapta a nevét.

Az előadások sötétedés után kezdődnek, amikor a turisták tömege már elhagyta a kastélyt. A kivilágított királyi opera felé tartó nézők rendkívüli élmény részeseinek érezhetik magukat. A múzeum ötven alkalmazottja és tucatnyi tűzoltó áll készenlétben minden este. Az olasz stílusban épült teremben a nézők megcsodálhatják a fénylő csillárokat, az aranyozott balkonokat és az égszínkék függönyöket. A színpaddal szemben lévő királyi páholy a történelemre emlékeztet: XIV. Lajos álmodta meg, XV. Lajos uralkodása idején, 1770-ben készült el, és a trónörökös, a későbbi XVI. Lajos és Mária Antoinette esküvője alkalmából adták át.

A helyszínhez a kornak megfelelő muzsika illik a leginkább, ehhez a Versailles-ban működő barokk zenei központ is hozzájárul. Lully és Moliere otthon érezheti magát, de a királyi opera októberben Bizet Carmenjét is műsorára tűzi, Vivica Genaux és Florian Laconi fellépésével.

A 2013-as Wagner-bicentenárium alkalmából a bolygó hollandi históriájához tér vissza az Opéra royal - két változatban is. A sors iróniája, hogy bár Richard Wagner a párizsi operának adta el a témát 500 frankért, az végül nem a német zeneszerzőtől rendelte meg a művet, hanem egy akkoriban igen felkapott Pierre-Louis Dietsch nevű franciától. Az új versailles-i szezonban mindkét változat színre kerül.

A jegyek átlagára 100 euró (bő 28 ezer forint) körül jár, de az olasz operacsillag, Cecilia Bartoli júniusban esedékes koncertjére még a legolcsóbb jegy is 150 euró, míg a legjobbakért 495 eurót kell fizetni a pénztárnál.

Laurent Brunner azzal magyarázza a borsos díjszabást, hogy a kastély rendezvényeit szervező vállalkozás, a Chateau Versailles Spectacles nem kap állami támogatást: az előadások, fesztiválok (2011-ben a Velencei ünnepek, 2012-ben a Händel-ünnep) bevételéből finanszírozza produkcióit.

Brunner tervei között egy Caroussel megszervezése is szerepel: így nevezték a Versailles-ban hajdanán igen divatos lovas parádékat. "Az opera megszületése előtt ez volt a nagy látványosság" - mondta az AFP-nek. "A király istállói annak idején 4000 lovat számoltak - de ebben nem szerepelt a királynő és a persze a király személyes használatára szolgáló állomány".