Hogy kerül harmincnál több ló éjszaka a várárokba? Hogyan kísérleteztek 200 évvel ezelőtt a tudósok? Hogyan viselkedik a tűz és a jég a laboratóriumban, ha más anyagokkal eresztik össze őket? – ezekre és még hasonló izgalmas kérdésekre találhatnak választ azok, akik pénteken ellátogatnak a mosonmagyaróvári egyetemre a Kutatók éjszakája keretében. A programkínálatot Varga László, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszer-tudományi Karának dékánhelyettese ismertette az MTI-vel.

Nemcsak a lovak történelmi szerepéről, hasznosításuk lehetőségeiről szóló előadást hallgatják meg az érdeklődők, hanem a vállalkozó kedvűek fel is pattanhatnak rájuk. A kevésbé bátrak pedig kocsira szállhatnak, és a bakon ülve élvezhetik a közlekedés tradicionális formáját. Érdekesnek ígérkezik a népi időjóslások megbízhatóságáról szóló előadás, amely azt taglalja, hogy van-e a népi megfigyeléseknek tudományos alapja. A Kutatók éjszakáján megemlékeznek az egyetem elődjének, az egykori óvári akadémiának tudós oktatóiról is, akik kutatásaikkal bekapcsolták a közel 200 éves intézményt a tudományos élet nemzetközi vérkeringésébe.

Izgalmas kémiai kísérleteknek lehetnek tanúi azok a látogatók, akik megnézik, hogyan borítja lángba a laboratóriumot egy szakember különleges hang és fényhatások kíséretében. A férőhelyek száma miatt ezt a programot is internetes regisztrációhoz kötik csakúgy, mint azt a vizsgálódást, amely a hasznos mikroorganizmusokat állítja középpontba. A nemespenész-gombákat, tejsavbaktériumokat mikroszkóp alatt lehet majd megtekinteni. Ezek tevékenysége nélkül jóval kevesebb féle élelmiszer közül választhatnánk – jegyezte meg a dékánhelyettes.