Hét öreg európai fa közül az internetezők válaszhatják ki, melyik legyen az Európai Év Fája. A felsőmocsoládi öreg hárs egyelőre nyerésre áll, de erős a mezőny: többek között egy korzikai pisztáciafával és egy hétszáz éves bolgár szilfával is meg kell küzdenie.
A versenyen nem koruk vagy magasságuk alapján rangsorolják a fákat: azok kerültek be a döntőbe, melyeknek érdekes története van. A több száz éves matuzsálemek legendáit a Treeofteheyear.org weboldalon olvashatjuk magyar nyelven is, és itt lehet szavazni is a legszimpatikusabb fára. Az idei versenyen hét ország azon fái vesznek részt, melyek saját hazájukban a közönség segítségével elnyerték az Év Fája címet, áll a szervezők közleményében.
Cikkünk írásának pillanatában a felsőmocsoládi öreg hárs vezeti a versenyt, mely február 29-éig tart. A felsőmocsoládi öreg hárs mágikus erejével védelmezi az őt körülvevő erdőt, történetét a környékről származó Bánó család őrizte meg. A család máig élő hagyománya, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják az „öregnek". Az ezeréves pisztáciafa egy korzikai lánynak, Élise-nek köszönheti életét, aki inkább hagyta saját házát leégni, hogy a tűzoltók megmenthessék a ritka fát.
"Amellett, hogy a történetek segítenek felkelteni az emberek érdeklődését a fák és a környezet felé, a verseny célja az, hogy természeti örökségünk védelmére és a biodiverzitás kérdésére irányítsuk a figyelmet" - mondta Hana Rambouskova szervező.
Az öreg szilfának otthont adó települést Kaposvártól mintegy 30 kilométernyire találjuk a Somogyi-dombságban. Felsőmocsolád, Mocsolád Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt, írja a magyar Wikipédia. Nevét 1229-ben említette először oklevél Muchula néven. Nevezetességei a Bánó Mária Kastélyszálló Panziónak otthont adó Kacskovics-Bánó-kastély, a lucai bükkös és a református templom.
Aki ellátogat a verseny weboldalára, megismerheti a lengyel tölgy, "Grot" történetét, amiről úgy tartják, hogy az elsuttogott kívánságokat valóra váltja. A 700 éves bolgár szilfa szintén kívánságokat teljesít, a legenda szerint meggyógyította a helyi molnár vak lányát is. Acsehországi fasor egy példa arra, hogy milyen szerepe lehet a fáknak az oktatásban. A szlovák hárs és a román köpeci szil története bemutatja, hogyan kötődhet össze egy település és egy fa élete: a hárs alatt fontos szerződéseket kötöttek,a szilfa pedig a XIX. századi felkelés során tanúja volt faluja leégésének.
Az utolsó fordulóba jutó bolgár, cseh, francia, lengyel, magyar, román és szlovák fák saját hazájukban több ezer szavazattal jutottak az élre, így várhatóan az európai forduló is szoros lesz. "Az online szavazás február 1-én kezdődik és a hónap végéig tart. Az izgalmakat fokozandó az a szavazás az utolsó héten titkos lesz, az eredményeket március 1-én tesszük közzé", mondta Sólyom Éva, a verseny magyarországi szervezője, az Ökotárs Alapítvány munkatársa.
A díjátadó rendezvényre Brüsszelben kerül sor, a győztes fa nevezői az ismert cseh művész, Martin Patřičný által készített trófeát vehetik át. A verseny hivatalos pártfogója Janez Potočnik az Európai Bizottság Környezetvédelmi Biztosa, a programhoz a pénzügyi támogatást a Cseh Környezetvédelmi Alap és Csehország Környezetvédelmi Minisztériuma biztosította, áll a szervezők közleményében.
Az Év Fája mozgalmat 1996-ban elindító Országos Erdészeti Egyesület 2012-től részt vesz az Év Fája verseny lebonyolításában is, írja az MTI. Az Év Fája mozgalom célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajtáit mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa és közelebb hozza. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak az év fájával, amelyről az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg. 2012-ben a hazai ligeterdők egyik legkorábban virágzó fafajtája, a zselnicemeggy kerül a figyelem középpontjába.
A legenda szerint egy pusztító erdőtűz után éppen ennek a 400 éves öreg hársnak magjaiból éledt újjá a felsőmocsoládi erdőség, egy garabonciás csodálatos erejének köszönhetően. A történet úgy tartja, hogy a fa eggyé vált a garabonciással, s azóta varázserejével őrzi az erdőt. A hárs történetét a környékről származó Bánó Mária családja őrizte meg. A család hagyománya, hogy elviszi fiataljait az „öreghez", akik ha már értenek a famászáshoz, áteshetnek a bátorságpróbán, vagyis felmászhatnak a fa odúrendszerében.
Bellosevich Mária, a Bánó család leszármazottjának szavai a fáról: „Olyan, mint a sorsunk és történelmünk: sokszor derékba tört, de aztán beforrtak a sebei, s frissebb hajtásokat hozott, mint előtte. A sebek és forradások ember, vagy állatarcot öltöttek, s mindenki a saját álmait véli felfedezni benne. Ahogy itt ülök, beleborzongok: hallom és érzem a történelmet, a megújuló életet, a pozitív energiát. Ez a fa kapcsol össze mindennel: az édesanyámmal, a kétszáz éves kastéllyal és birtokkal, s a végtelen természettel.