Negyven éve indult hódító útjára a döner, az egykori Nyugat-Berlinben kifejlesztett török gyorsétel.

A nyárson sült hússal töltött szendvicset egy anatóliai bevándorló, Kadir Nurman vette fel először az étlapra a nyugat-berlini belvárosban, a Bahnhof Zoo mellett működő falatozójában. A hús mellett 1972-ben még csak hagyma és saláta volt a zsömlében, de az új fejlesztés így is óriási sikert aratott, és végül a másik berlini klasszikus gyorsételnél, a curryvel és paradicsomszósszal ízesített kolbásznál - a currywurstnál - is nagyobb karriert futott be.

Időközben egész iparág épült a Magyarországon döner kebapként is ismert szendvicsre, és az ágazat szereplői a "szülőhazában", Berlinben külön nemzetközi vásáron mutatkoznak be. A DÖGA - Döner & Gastronomie elnevezésű vásárt az idén szeptemberben már a harmadik alkalommal tartják meg. A kétnapos rendezvényen csaknem 100 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait, a szervezők 8 ezer látogatóra számítanak.

A dönerrel foglalkozó európai török cégeknek külön érdekképviseletük is van. A berlini székhelyű ATDID szerint csak Németországban évente 750 millió dönert értékesítenek, és a szervezet tagjai a legutóbbi, 2010-es adatok szerint szerte Európában összesen 3,5 milliárd euró bevételt értek el. Ugyanakkor a kívánság szerint fokhagymás, zöldfűszeres vagy csípős szósszal leöntött hússal és nyers zöldségekkel töltött szendvicsekből egyedül nem élnének meg a falatozók, a nyereséget nem a döner révén, hanem az italértékesítéssel termelik meg. Az üzlet azonban így is megéri, ezt mutatja, hogy Berlinben például szinte minden nagyobb kereszteződésben van talponálló, ahol árulnak dönert.

A döneripar negyven év alatt végig a törökök - illetve török bevándorlók - ellenőrzése alatt maradt. Tarkan Tasyumruk, az ATDID vezetője szerint ennek egyszerű oka van: "Igazán jó pizzát csak olaszok tudnak készíteni, jó dönert pedig törökök" - nyilatkozott a szakember a berlini Tagesspiegelnek.