Giulio, az olasz séf már a legmagasabb készültségi szinttel és 12 főre megterített asztallal várt minket. Legalább 2 órányi munkája lehetett abban, hogy az óriási pulton minden alapanyag és eszköz kéznél volt, így aztán egy igazi, meleg hangulatú főzőshowba csöppentünk a szerda esti rohanásból. 

 Felkötöttük a kötényeinket, és kimondottan szimpátia alapon párokba rendeződtünk. A recept láttán elfogott a bőség zavara: előétel, tésztaétel, húsos főétel, körettel és még desszert is? Komolyan elkezdtem kételkedni abban, hogy mindez belefér 3 órába, tésztagyúrással. (Nos, hát úgy fért bele, hogy Giulio – én nem tudom, hogyan csinálta, de mindenütt ott volt. Real time-ban, egyszerre 5 helyen követte, hogy hol tartunk a receptben. Nekem nincsenek előítéleteim az olaszokkal szemben, de kétségkívül nem a jólszervezettségükről híresek. Giulio viszont óramű pontossággal menedzselt mindent.)

Elsőként a desszert kelt el: egy fiatal szerelmespár vállalta be, úgyhogy a körtés-csokis omlós torta ennél jobb kezekbe nem is kerülhetett volna. A körtét kellett először is megpárolniuk fűszeres fehérborban, aminek balzsamos, őszi illata még a minket CD-ről kísérő Eros Ramazotti rekedtes hangját is meglágyította.

A kenyérmorzsás gombafejes előétel amilyen egyszerűnek tűnt, épp annyira finom volt és laktató. Elidőznék azon a szón, hogy kenyérmorzsa. Giulio ehhez a recepthez ugyanis tényleg friss kenyérbélből készített. Ezzel töltötték a lányok a gombafejeket, ment rá baconos sajtmártás, és az egészet fokhagymás pirítósszerűséggel tálaltuk. Bor mellé önmagában is tökéletes fogás.

Tagliatelle kézzel gyúrva

Két hölgy direkt azért jött az olasz főzőiskolába, hogy a „kezébe menjen" a jó tésztaállag, úgyhogy ők vitték a tagliatelle-projektet. Én se akartam az összeállításról lemaradni, mivel kicsit máshogy kellett a tésztát elkészíteni, mint ahogy anyuval régen csináltuk. Giulio a lelkünkre kötötte, hogy milliméterről-milliméterre szedjük hozzá a tálban a lisztet a tojáshoz. És hogy miért? Mert így egyenletes lesz a tészta. Úgy is lett. Mondjuk a miénk picit szárazra sikerült, de Giulio megmutatta, hogyan lehet „felnedvesíteni".

Amikor már Buon giorno!-t köszönt a tészta, betettük a hűtőbe pihenni. Ami ezután jött, az már szinte gyerekjáték: széles csuszatésztát varázsolni egy ragadós masszából, azt kellő mértékűre kiszárítani, főzni és megfelelő, de már nem túl markáns zsályás mártással ellátni.

Szűzérme szőlőmártással nem csak ínyenceknek!

Valahol itt került elő egy üveg fehérbor, aztán nagy hirtelenséggel egy másik. Kellett a muníció, nekünk és a séfnek is. Giulio magyarul egészen jól beszél, a hosszú magánhangzók akasztják meg néha, nem is a „szűzérme szőlőmártással" a kedvenc fogása – legalábbis lingvisztikailag.

A szűzérmét szerencsére egy akkurátus, mérnöki tekintetű férfi és a párja kapta, Giulio utasítása szerint rögtön el is kellett kezdeniük lehártyázni a húst. De megérte a sok meló, mert a gyönyörűen letisztított húsba secperc alatt beivódott a páclé. Nem is kellett annak sok sütés, kis pirítás olívaolajon, lefedve hűtés-gőzölés, aztán felkarikázva be a sütőbe, mindkét oldalát pár percig sütni és kész. Vajpuha lett!

Karfiolos krumplipüré al parmigiano

Szerencsére a többiek elmondták, hogyan is készült a karfiolos parmezános burgonyapüré, és mivel egy egész nemzet anyukáinak teszek jószolgálatot, közreadom: külön megfőztük héjában a krumplit, külön a rózsáira szedett karfiolt, (az arány 2/3-1/3) rendes magyar módon krumplinyomón áttörtük a krumplit. A karfiolt pici tejjel és a parmezánnal, kis lágy vajjal összeturmixoltuk, hozzáadtuk a tört krumplihoz, jól összekevertük, majd sóztuk és szerecsendiót reszeltünk bele.

Végül jött a desszert. Le kell szögeznem, én nem vagyok édesszájú. Előbb törölgetem ki az előttem hagyott szűzérmés tepsi alján összegyűlt zöldborsos pecsenyelevet egy darab kenyérrel (ez meg is történt), mint hogy megegyek egy szelet sütit. De ez a torta azzal az erdeigyümölcsszósszal, amivel ettük, hát az kérem pazar volt. Narancshéj és amaretto is volt abban a szószban, az egészen biztos, de hogy hogyan készült...? – menjenek el és tanulják meg a Studio Italia őszi olasz ízek főzőtanfolyamán.