Gyuláról – a kolbász mellett – általában mindenkinek a méltán híres, az országban egyedülállóan strand-, élmény- és gyógyfürdő kategóriában is ötcsillagos minősítéssel rendelkező Gyulai Várfürdő jut eszébe. Az Almásy-kastély 8,5 hektáros, természetvédelmi területté nyilvánított parkjában található fürdő vize 1968 óta hivatalosan is gyógyvíz, 1971-ben a fürdő gyógyfürdő, környéke pedig 1984-ben gyógyhely minősítést kapott.

A 10 gyógymedencébe kerülő, 72 °C-os, 2005 méter mélységből feltörő gyógyvíz gyógyírként szolgál mozgásszervi károsodások, reumás panaszok, helyi idegbántalmak és gyulladásos nőgyógyászati betegségek esetén, sikerrel alkalmazható balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelések során is.

Az AquaPalota családi élményfürdővel kibővített Gyulai Várfürdő a Dél-Alföld legújabb, legmodernebb, európai színvonalú strand-, gyógy- és élményfürdője, amely minden évszakban, minden korosztály számára tökéletes szórakozást nyújt.

De nem véletlenül hívják történelminek ezt a fürdővárost – sok száz éves múltjának gyönyörűen megőrzött emlékei igazi időutazássá teszik az itt töltött napokat.

1332-ben a település már Gyula néven szerepelt a krónikában, de a jelenlegi város kezdetei ennél korábbra nyúlnak vissza. Városodása az Anjou királyok idejében indult el, a vár építése 1405-ben kezdődött. Fejlődése a tizennyolcadik század második felében gyorsult fel. A település mai arculatának jellegzetes jegyei a 19. században és a 20. század első felében alakultak ki.

A Károly Róberttől kapott több kiváltság mellett a Maróti János macsói bán építtette vár alapozta meg Gyula sok évszázados megmaradását. Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavára volt Mátyás király tulajdona, aki aztán egyetlen fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A falak láthatták Dózsa seregeit, pár évtizeddel később pedig már az oszmán birodalom rettenetes haderejének kellett ellenállnia.

Fel tudja idézni az egri hősök neveit és ismeri a 16. századi szigetvári történéseket is? És a gyulai vitézekét? Pedig ugyanúgy megérdemelnék!

Már 3000 lakosú megyeszékhely volt a település, amikor vára a Magyar Királyság három legjelentősebb erődítményeinek egyike lett, az egri és a szigetvári mellett. Idén 450 éve, hogy Kerecsényi László várkapitányságával a nagyjából huszonötszörös túlerő ellenére több mint két hónapig, egészen pontosan 63 napig tartott ki az erődítmény, ami rekordhosszúságúnak számít a török elleni harcokban. S bár a vár a törökök kezére került, azok az esős, őszi időszak beköszöntével nem tudtak továbbmenni. Kerecsényi és végvári vitézei kétszer olyan hosszú ideig álltak ellen a töröknek, mint Zrínyi serege.

Milyen szerencsés Szigetvár, hogy Zrínyi megénekelte hőseit! Hálás lehet Eger, hogy csillagainak emléke fényesen világít máig Gárdonyi Gézának köszönhetően! De Gyuláról nem igazán regélt eddig senki. A mai gyulaiak azonban már tudatosan állítanak méltó emléket Kerecsényi Lászlónak és kétezer katonájának. A vár 24 kiállítóterében meséli el közel hét évszázad történetét.

A török kor lezárulásáig a vár volt Gyula szimbolikus épülete, azt követően szerepét a vele szemben álló kastély vette át. S bár az erődítmény is megélte a magyar történelem sok izgalmas pillanatát, a kastély kultúrtörténetünk legjelentősebb helyszínévé vált.

A felújított és idén tavasszal átadott Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont el is mesél minden izgalmas részletet. A közel 2,5 milliárd forintból megújult épület 18. század elején kezdődött történetét a Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban című állandó kiállítás idézi fel.

Az épületben helyet kapott tárlat arról mesél, amit eddig Európa és hazánk jeles főúri épületeinek bejárásával sem tudhattunk meg: mi működtette a kastélyok hétköznapjait, hogy nézett ki a színfalak mögötti világ az arisztokrácia otthonaiban? Hazánkban egyedülálló módon, a 21. századi interaktív technika segítségével, izgalmasan és kreatívan mutatja be a korabeli mindennapokat, a személyzet tagjainak feladatait és még számos érdekességet.

De az épület rejt még titkokat, melyeket a felújítás után már boldogan kikotyog; az itt tett három királylátogatásról, tíz, a kastélyban lefegyverzett aradi vértanúról, Albrecht Dürer gyulai kapcsolatairól, az Erkel családról.

Tud olyan történeti-, kultúrtörténeti kiállítást, ahol több időt töltene el a gyermeke, mint Ön? A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont ilyen; egyedülálló tárlata meglepetéseket és főleg rengeteg új információt ad mindenkinek úgy, hogy közben megadja a felfedezés örökké izgalmas élményét is. Ebben segít a tárlat közel negyven digitális, interaktív eszköze és megszámlálhatatlan látványos installációja. Valóban az érzékszervekre hat: nem csak látva, hallva és tapintva gyűjtheti a látogató az ismereteket, de a Nemzeti illat nevű parfüm megszagolásával arról is képet alkothat, milyen változatos formában voltak jelen a 19. század közepén a hétköznapokban a reformkori törekvések.

A kastély munkatársai másként is segítenek az akár több órányi „mesehallgatásban": a nyári időszakban minden nap (hétfőn is) várják a látogatókat, a hét második felében (csütörtök és vasárnap között) pedig – az országban megint csak egyedülálló módon – délelőtt tíztől este tíz óráig látogatható az épület.

Ne mondjon le Gyula más jeles épületeinek meséiről sem!

A település Németváros részében áll egy egykori iskola és tanítói lakás – Erkel Ferenc szülőháza. Nagyapja Pozsonyból költözött Gyulára Wenckheim gróf kérésére, s a család hamarosan a város kulturális életének meghatározó szereplője lett. Rendszeresen közreműködtek a kastély koncertjein, a legidősebb Erkel pedig – a kastély kulturális ceremóniamestereként – Ferenc császárt és lányát, Mária Lujzát (Napóleon későbbi feleségét) kalauzolta végig az épületben és a várban.

Az Erkel Ferenc Emlékház nemzeti himnuszunk szerzőjének állít emléket, de a korabeli tanításról, iskolai életről és Európa nemzeteinek himnuszairól is mesél.

A belvárosban találja a messze híres Százéves Cukrászdát, ami valójában nem is száz, hanem lassan 180 éves. Az 1801. évi tűzvész után létesült épület 1839-ig gyógyszertár volt, a cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester.

A Százévest Petőfi Sándor is látta, és nem csak amiatt, mert kortársak voltak; a Százéves szomszédságában álló Ladics-házban a költő valóban megfordult. A ház a 19. század elején épült barokk stílusban, eredetileg jegyzői lakásként. Dr. Ladics György ifjú házasként költözött ide feleségével Szarvasról, s leszármazottai egészen az 1980-as évekig éltek itt. A tradíciókat igen tisztelő családban öt generáción át öröklődtek az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek, s a szellemi életükről is árulkodó tárgyi emlékek – a család kihalásával a sok évtizednyi hagyatékot a város örökölte. Az épület különlegességét az is adja, hogy nem különböző otthonokból gyűjtötték össze berendezési tárgyait, a család gyűjtötte azokat. S míg a paraszti életet több múzeum és skanzen is felidézi, a dualizmus kori és a két világháború közötti vidéki polgárság életét szinte kizárólag a gyulai Ladics-házból ismerhetjük meg.

Keresse szeptember 1-től érvényes CSOMAGAJÁNLATAINKAT, melyek tartalmazzák a belépőt a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontba vagy akár a Gyulai Várfürdőbe is! A csomagok Visit Gyula Card-ot is tartalmaznak, mellyel számos plusz élményhez juthatnak kedvezményesen vagy ingyenesen!