A Vadonleső Program önkéntesek bevonásával 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatainak gyűjtését végzi 2009 óta. A program keretében hét éve indították útjára az Év Emlőse kezdeményezést, melynek részeként egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet az aktuális védett vagy fokozottan védett emlősfaj fontosságára, jellemzőire - derül ki a kormany.hu híréből.

A hermelint csak kevesen ismerik „testközelből". Állatkertekben, bemutatóhelyeken nem sűrűn lehet példányaival találkozni, a természetben is meglehetősen ritka, kerüli a településeket és elsősorban szürkület után, éjszaka aktív. A hermelin a rejtőzködés nagymestere: a nyári – hátán barna, hasán világos – bundáját havas teleken szinte teljes testén hófehérre cseréli, csak a farka vége marad még ekkor is fekete. Mivel az éghajlatváltozás miatt a havas telek egyre ritkábbak és rövidebbek, a téli bundás hermelin megjelenése mára lassan a fehér holló ritkaságával vetekszik.

A hermelin kedveli a facsoportokkal tarkított, lehetőleg vízközeli gyepes, füves helyeket, olykor mezőgazdasági művelés alatt álló területeket. Olyan élőhelyfoltokban tud fennmaradni, ahol a művelés nem intenzív: a rágcsáló- és rovarirtó szerekkel, műtrágyával és talajjavító kemikáliákkal erősen kezelt területek alkalmatlanok számára.

Bár külseje ártatlannak tűnik, a hermelin valójában veszélyes ragadozó, mely félelmet nem ismerő természetéről, akrobatikus képességeiről és agressziójáról híres. Nemcsak kisebb rágcsálókat, madarakat fogyaszt előszeretettel, de nálánál akár tízszer nagyobb állatokat, például nyulakat is megtámad, ahogy az ebben a videóban is látható.

A menyétfélék a koronavírus kapcsán gyakran szerepeltek a hírekben, a dániai nyércfertőzések után beoltották a coloradói feketelábú görényeket, emellett a koronavírus a szőrmeiparra is csapást mért. Tavaly szintén egy menyétféle, a vidra kapta meg a díjat.