Elhíztak, ezért fogyókúrára fogták a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovakat. Ők a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei, és a világon jelenleg mintegy kétezer Przsevalszkij-ló – ázsiai vagy mongol vadló, más néven takhik él –, vagyis kevesebben vannak, mint az óriáspandák.

A vadlovak fő élőhelye Kínában a hszincsiangi Dzsungáriai-medence, ahol összesen 439 példány él, 91 fogságban, 240 vadon és 108 félig fogságban. A hszincsiangi vadlótenyésztő- és kutatóközpontban 1986 óta tenyésztik őket, amikor 24 Przsevalszkij-lovat importáltak Nagy-Britanniából, Németországból és az Egyesült Államokból.

A központban élő ázsiai vadlópopuláció növekedése miatt a régi istállók egyre szűkebbnek bizonyultak, korlátozták a lovak mozgását, ezért az állatok elhíztak.

A zsúfoltság miatt egyre többször estek egymásnak, gyarapodtak a sérüléseik, ezenkívül a fertőzések és az élősködők is jó táptalajra tettek szert – mutatott rá Ma Hszin-ping, a kutatóközpont vezetője.
A szakemberek ezért edzeni kezdték az ott nevelt lovakat, hogy fogyjanak, egészségesek maradjanak és alkalmazkodjanak a kinti élethez.

A fogságban élő lovak első, 25 tagú csoportja már átesett a fogyókúrás tréningen: a központ készített nekik egy tágas karámot, ahol egész nap szabadon szaladgálhatnak, kevesebb az etetés és a megfigyelés.

A karámon obelül változó helyekre tettek ki nekik ételt és italt, hogy a természeteshez hasonló módn kutathassanak utána. "Ez a félvad kiképzés segít, hogy a lovak ne függjenek annyira az istállóktól és a tenyésztőktől, könnyebbé teszi az átmenetet a fogságból a vadonba" – magyarázta a kutatóközpont vezetője. A vadlófaj nevét Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta, aki az 1880-as években felfedezte és leírást készített róla – írja z MTI.